Az Open Society Justice Initiative nevű nemzetközi szervezet megismételte a már többször elhangzott vádat, miszerint Románia területén a CIA titkos börtönt működtetett, ahol a terrorizmussal gyanúsított foglyokat tartották fogva.

A „fekete hely” rövid története

A vád szerint a CIA 54 országban tartott fenn ilyen börtönöket a 2001. szeptember 11-i merényletet követő időszakban, közöttük 25 Európában, 14 Ázsiában és 13 Afrikában volt, kettő pedig Kanadában és Ausztráliában.

Arról, hogy a CIA-zsargonban „fekete helynek” nevezett börtönöknek Románia is helyt adott, az első hír 2005-ben kerül nyilvánosságra, a Human Rights Watch feltárása nyomán, majd 2006-ban az Európa Tanács is megállapította jelentésében, miszerint „titkos börtönök léte Romániában is feltételezhető”, aminek nyomán Románia felelősségre vonható a CIA-val való cinkosság gyanújával. A testület jelentése pontos adatokat ad a foglyokat szállító repülőgépek Romániába érkezéséről és távozásáról – ezekre többnyire 2004-ben került sor. A dokumentum tartalmazza az egyik német televízió újságíró riportját egy kabuli afgán fiatallal, aki szerint Romániában tartották fogva.

Az Európai Parlament 2007-ben aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a CIA repülőgépei 21 alkalommal szakították meg útjukat Romániában. Az egyik gép hét utassal Afganisztánból ért Bukarestbe, ahol az utasok nyomtalanul eltűntek. Ráadásul az amerikai igazságszolgáltatás adatainak megfelelően a CIA számára rendkívüli repülőjáratokat biztosító Richmond Avion cég legkevesebb három gépe szállt le úgyszintén Romániában.

Később, 2009-ben az amerikai hírszerzés egyik volt tisztje elmondta, Európában hat-hat fogoly fogvatartására alkalmas három börtönt építettek, az egyik közülük Bukarestben volt „egy zsúfolt utcában”. 

Az ENSZ 2010-ból származó jelentésében említést tett egy amerikai repülőgépről, amely a washingtoni Dulles repülőtérről szállt fel, majd négy nap alatt hat ország – Csehország, Üzbegisztán, Afganisztán, Lengyelorország, Románia, Marokkóban szállt le. A gép útja végül Guantanamo Bay-ben ért véget.

2011. decemberében az Európai Tanács emberjogi biztosa, Thomas Hammarberg a CIA-börtönök tényét megerősítette, közölve, hogy Románia egyike volt a „fekete helyeknek” helyt adó hat országnak.

Románia legbiztonságosabb helye

Romániára még inkább rávetődött a gyanú akkor, amikor ugyancsak 2011-ben az Associated Press és egy német televízió már meg is nevezte a Bukarestben működő CIA-börtönt, a Brigh Lightot (Ragyogó Fényt), amely a Titkos Állami Információk Országos Regisztrációs Központjának (ORNISS) kormányépületében kapott helyet. Az ORNISS igazgatója, Adrian Cămărășan egy interjúban nem tagadta, hogy az épület alagsorában lévő pince Románia-szerte a legbiztonságosabb hely.

A romániai CIA-börtönt állítólag 2006-ban zárták be. Hírek szerint a romániai, hat férőhelyes CIA-börtönben hat foglyot őriztek. A pakisztáni Khalid Sheikh Mohammed a 2011. szeptember 11-i merénylet egyik agya volt, 2004-ben hozták Romániába, ahonnan szintén a Guantanamo Bay-i börtönbe szállították.

Waleed Mihammed bin Attasht 2004 október elsejétől őrizték Bukarestben, majd a Guantanamo Bay-i börtönbe került, az amerikai katonai ügyészek a 2011. szeptember 11-i merényletben való részvétel miatt fogalmazták meg vádjaikat ellene. A szaud-arábiai Abd al Rahim Hussayn Muhammad al Nashiri az amerikai USS Cole hadihajó ellen 2000-ben elkövetett, valamint az MV Limburg francia kőolajszállító elleni, 2002-es merényletben vett részt.

Az indonéz Riduan Isamuddin az al-Kaida tagja volt, 2002-ben részt vett a Baliban elkövetett diszkómerényletben. Ő Rabatból került Romániába. Végül úgyszintén Bukarestben őrizték a különféle merényletekben részt vett jemeni Ramzi bin al-Shibht és az afgán légitársaság volt igazgatóját, Janat Gult.

Bukaresti tiltakozás

A román Külügyminisztérium hosszú jegyzékben tiltakozik az újabb vádak ellen, leszögezve: a nyugati értékrend híveként az ország mélységesen elkötelezettje a jogállamnak, a demokratikus intézményeknek, az emberi jogok védelmének. A román hatóságok mindeddig semmilyen információval nem rendelkeznek arról, hogy Romániában titkos börtönöket működtetett volna, vagy a román röptereket terrorizmussal gyanúsított foglyok szállítására használta volna a CIA. Úgyszintén nincs bizonyíték rá, hogy az ország területét hivatalos külföldi hírszerző szolgálatok illegális fogolyszállításra használták volna fel.

A román Külügyminisztérium hivatkozik a szenátus 2005-ben elkezdett kivizsgálására is az ügyben, amelynek során egyebek között megállapították, hogy Romániában nem létezek titkos amerikai börtönök. A szenátusi vizsgálóbizottság kizárta azt is, hogy be nem jegyzett repülőutak történtek volna az ország légterében, hogy bizonyos román intézmények tudatosan vagy hanyagságból részt vettek volna illegális fogolyszállítási akciókban.

A román Külügyminisztérium végül megállapítja annak tényét, hogy a jelenlegi jelentés az Open Society Justice Initiative szervezet készítette, amely korábban is szorgalmazta a Románia elleni vizsgálatokat, ami megkérdőjelezi a dokumentumban foglalt állítások hitelességét.

 „Nem létező fogoly” panasza

Bonyolítja viszont a helyzetet, hogy a fogva tartott személyek közül Abd al Rahim Hussayn Muhammad al Nashiri panaszt tett romániai fogvatartása ellen az Európai Emberjogi Bíróságon. Beadványa szerint a romániai CIA-börtönben a foglyokat nem engedték aludni, verték, kifacsart testtartásra kényszerítették. Vádiratában az emberi jogok megsértésével, a kínzások megengedésével vádolja Romániát. Az országot azért is elmarasztalta, mert megengedte elszállításukat olyan országba, ahol valós a halálbüntetés valós veszélyének tették ki őket.

Abd al Rahim Hussayn Muhammad al Nashiri végül panaszt tett a vele szemben alkalmazott bánásmód miatt a román igazságügyi hatóságoknál is. Az Európai Emberjogi Bíróság a panasztételről értesítette az illetékes romániai szerveket, a román hatóságok pedig megindították a vizsgálatot az ügyben, amelyet – a Külügyminisztérium ígérete szerint – a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében igyekeznek majd megoldani.