A kormány módosította a kiterjesztett vagyonelkobzásra vonatkozó jogszabályt
A kormány pénteki ülésén elfogadta a büntetőjog módosítását azért, hogy életbe ültessen két Európai Uniós irányelvet. Az igazságügyi minisztérium által kidolgozott jogszabályt a parlament elé terjesztik jóváhagyásra.
A kormány közleménye szerint a módosítások kizárólag azt a célt szolgálják, hogy életbe ültessék az Európai Unió 2014/42-es, elkobzásokra, és 2016/343-as, az ártatlanság vélelmének megerősítésére vonatkozó irányelveit.
A jogszabály kifejezetten kitér a hatóság azon kötelezettségére, hogy egy távollétében jogerősen elítélt személyt, a büntetés végrehajtást kiközlő határozattal egy időben tájékoztatni kell arról, hogy joga van perújrafelvételt kérni. „Ami a kiterjesztett vagyonelkobzás intézményét illeti, a tervezet életbe ülteti az Európai Unió 2014/42-es irányelvét. Eszerint, a kiterjesztett vagyonelkobzás abban az esetben alkalmazható, hogyha a bűncselekményért kiszabott börtönbüntetés négy év, vagy annál nagyobb” – mutat rá a közlemény.
Egy másik kitétel az, hogy az elkövetett bűncselekmény alkalmas legyen arra, hogy az elkövető anyagi javakat szerezzen, és hogy a bíróság arra a meggyőződésre jusson, hogy az illető javak a törvénytelen tevékenységből származnak. A törvényszék ezen meggyőződése az illető törvényes jövedelme és vagyona közötti különbségen is alapulhat. A jogszabály egyes előírásai a zárolt javak gondnokságának országos ügynökségére vonatkoznak (ANABI).
„A jogszabály megállapítja az ANABI felelősségét, hogy az adóhatóságtól, vagy más illetékes hatóságtól érkező információk alapján, értesítse a bíróságilag kirendelt zárgondnokot a kiterjesztett elkobzás folyamatának bármiféle akadályoztatásáról” – írja a közlemény.