Helyszíni riportot készített a The Sun című brit bulvárlap a Kolozsvár melletti Pataréten, azzal riogatva a szigetországi olvasókat, hogy a harmadik világbeli körülmények között élő romániai romák 2014. január elsejétől elárasztják Nagy Britanniát.

Az angol újságíró előrebocsátotta, hogy hamarosan Nagy Britannia is Franciaország, Spanyolország és Olaszország sorsára juthat, ahova összesen több mint 1 millió kelet-európai roma érkezett és vert a szó szoros értelmében sátrat.

A szigetország jövőtől már nem alkalmazhat megszorításokat a Romániából és Bulgáriából érkező munkavállalókkal szemben, ugyanis lejár a két balkáni ország csatlakozásakor engedélyezett hét éves moratórium. A londoni hatóságok jelenleg keresik a kiutat a „román és bolgár invázió” elkerülése érdekében, a brit sajtó szerint az is felmerült, hogy Nagy Britanniát rossz színben feltüntető reklámkampányt folyassanak Romániában és Bulgáriában, így próbálva lebeszélni az emigrálni akarókat. A  gandul.info című román internetes újság poénos ellenkampányt indított, amelyben Romániába csalogatja a briteket.

„Elutaztunk a fagyos Erdélybe, hogy saját szemünkkel lássuk, miként próbálnak megszabadulni a román hatóságok a cigányoktól, akikre rásütötték a tolvajok és koldusok bélyeget” – adja meg az alaphangot a brit lap cikke. A megszólított romák elmesélték, hogy a kolozsvári hatóságok kiszorították a városból a pataréti szemétlerakatra. „A volt polgármester (Sorin Apostu – szerk. megj.) azt mondta, hogy rontjuk a kilátást és elűzött Kolozsvárról” – panaszkodtak a romák.

Miután meggyőződtek arról, hogy szülőhazájukban gyűlölik őket – a szociális segélyeket sem kapják meg – most jelentős részük komolyan mérlegeli azt, hogy Nagy Britanniába vándoroljon – fogalmaz a The Sun újságírója.

A brit tudósító szóba elegyedett a 24 éves Sebastian Hocéval, aki elmesélte, hogy családja férfitagjai már évek óta a szigetországba menekültek a romániai barbár életkörülmények elől. „Nehezen ugyan, de sikerült munkát vállalniuk a mostani brit rendszerrel” – mesélték, hozzátéve, hogy január elsejétől semmi sem tartja vissza a többieket, hogy csatlakozzanak a kintlevőkhöz. Még akkor sem, ha nem várja őket Angliában munkahely.

Sebastian a tökéleteshez közelítő angolsággal mesélte el a brit újságírónak, hogy öt éve Kelet-Londonban él, és csak azért látogatott haza, hogy feleségével és két éves fiával lehessen. „Szerdáig, akkor visszarepülök Londonba” – tette hozzá. Szeretné családját is kivinni, de jelenleg nem lenne képes orvosi ellátást biztosítani Angliában beteg fiának. „De amint megváltoznak a romániai állampolgárokra vonatkozó rendelkezések, orvosi ellátáshoz is könnyebben hozzáférhetünk. Szobafestőként dolgozom, van egészségbiztosításom is” – mesélte.

Anyja, apja és testvére már Londonban van vele, ahol egy 800 fontos lakást bérel, amiből 600-at állami segélyként visszaigényelhetnek. „Jó az élet ott, akár 1500 fontot is megkereshetek, Romániában nagy szerencse kell ahhoz, hogy havonta 200 fontot összegyűjtsek” – tette hozzá.

Egy másik pataréti interjúalany, a 37 éves Alex Greta is Londonban talált munkát, a Marriott Hotelben szobafestő. A roma férfi jelenleg London és Patarét között ingázik, hogy feleségét és két kiskorú gyerekét láthassa. „Amint befejezik az iskolát a gyereket, mind utánam jönnek” – mesélte a The Sun riporterének.

A brit újságíró kérdésére, hogy miért hagyná el szülőhazáját, Greta elmondta, a román hatóságok koldusként és tolvajként tekintenek rájuk, miközben ők jó, munkás cigányok. „Mi dolgozni járunk Nagy Britanniába, nekünk itt nincs jövőnk” – fogalmazott.

A The Sun megállapítása szerint Patarét a megtestesült pokol. Az ezrével köröző varjakkal és a falkákba verődött kóbor kutyákkal kell napi harcot vívniuk az itt élőknek a szeméttelepre hozott hulladékért. Azért a szemétért, ami körül az itt élő romák mindennapjai forognak. Hulladékból építenek viskókat, a gyerekek szeméthegyeken játszanak, a felnőttek pedig naphosszat túrják a hulladékot élelem és felhasználható dolgok után kutatva.

Emberjogi aktivisták 1500-ra teszik azoknak a számát, akiket a kolozsvári hatóságok kitelepítettek a város szélére. Az itt élők életét nehezíti, hogy a szociális segély igényléséhez személyazonossági igazolványra van szükség, amit a romák jelentős része állandó lakhellyel hiányában nem tud kiváltani. A The Sun szociológusokra hivatkozva azt írja, hogy Románia 22 millió lakosának legalább 10 százaléka roma nemzetiségű. A Világbank felmérése szerint ezek több mint 70 százaléka napi 15 lejből kénytelen megélni. Ugyancsak 70 százalékuknak nincs semmilyen szakképesítése, egyharmaduk analfabéta, 50-100 százalékuk munkanélküli. A romániai áldatlan állapotok elől nagy számban Nyugatra emigráltak, Franciaország emberfeletti erőfeszítéseket tesz, hogy hazaküldje a nagyvárosok szélén letelepedett mintegy 400 ezer cigányt.

Egy friss felmérés szerint a nagy britanniai hajléktalanok által és értük működtetett Big Issue folyóirat „eladóinak” egyharmada romániai roma származású. A Migration Watch éppenséggel a cigányok miatt nem tudja megsaccolni, hogy Romániából és Bulgáriából hányan települnének át Nagy Britanniába jövőtől.  „Abszurd lenne azt hinni, hogy a romák nem fognak tömegesen áttelepedni, amint híre megy annak, hogy milyen életkörülmények várnak itt rájuk. Embertelen körülmények között élnek Romániában és Bulgáriában, bárhol jobb nekik mint otthon” – mondta el a The Sunnak Alp Mehmet, a Migration Watch alelnöke.