Idén is lesznek oroszhegyi versenypálinkák a gyulai nemzetközi pálinkafesztiválon. Ambrus Levente oroszhegyi pálinkakészítő, aki 2010-ben aranyéremmel tért haza a pálinkafesztiválról, tízféle párlattal nevez a tavaszra szervezett versenyre.

Idén április 19–21. között ötödszörre utazik Gyulára benevezni a megmérettetésre. Az előző években is számos elismerést gyűjtött már párlatai. 2010-ben aranyérmet nyert a nemzetközi megmérettetésen eperfahordóban érlelt, hatéves szilvapálinkájával. Összesen 57 kitüntetés boldog tulajdonosa.

A XIV. Nemzetközi Kisüsti Pálinka Fesztiválra hagyományos és különleges pálinkákkal egyaránt benevez a termelő: hatéves, eperfahordóban érlelt, hároméves, horgas magvú szilvából készült, szintén hároméves, zöld ringlószilvából főzött és aszaltszilva-ágyon érlelt szilvapálinkával készül a nemzetközi versenyre, ugyanakkor korsókörte-, mézkörte- és vadbodzapálinkával, amerikaiszőlő-pálinkával, borókapálinkával, valamint kökényszilvából készült párlattal, amit csak jövő hónapban fog kifőzni, ugyanis a hidegek miatt a cefre forrása lelassult.
Az oroszhegyi pálinkakészítő az elmúlt években önkéntesen vállalta a pálinkafesztivál székelyföldi koordinátori szerepét, összegyűjtve és továbbítva a versenyre benevezendő versenypálinka-mintákat, ám idén nem vállalta ezt a feladatot. Mint elmondta, több nézeteltérés is támadt közte és más pálinkakészítők között, és a hála helyett szemrehányásokat kapott, ugyanis néhányan azt képzelték, hogy a képviselői szerepkör számára előnyt jelent a versenyen.

„Elsősorban nem is díjakért, hanem szakmai tapasztalatainak gyarapítása érdekében megyek el rendszeresen a pálinkafesztiválra” – hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy február végén dől el, ki vállalja a pálinkafesztivál székelyföldi koordinátori feladatait, azaz a versenypálinka-minták összegyűjtését.

Ambrus Levente elmondta, a rendkívüli szárazság dacára nagyon jó minőségű pálinka lett a múlt évi szilvatermésből, de a mennyiséget tekintve kevesebb a szokásosnál, ugyanis az aszály miatt a szilva egy része idő előtt lehullt a fákról. Ami viszont megmaradt, az nagyon szépen beérett, rendkívül jó volt a gyümölcsök cukortartalma, és ennek köszönhetően lett belőlük jó pálinka – magyarázta a termelő.