A tavalyi parlamenti választásokat követően megalakult két szociálliberális kormány munkája fejetlenség, kapkodás szempontjából rekordot dönt.

Ezt korántsem a miniszterelnöknek vagy a minisztereknek lehet elsősorban felróni, hanem a Grindeanu-illetve a Tudose-kormányt nyíltan irányító szociáldemokrata pártelnöknek, Liviu Dragneának, aki egyrészt a kormányprogramot kidolgozta, majd több szempontból is gyökeresen átalakította, és aki a kabinet minden lépését, döntését szigorúan megszabja. A kormány dadogó tevékenysége voltaképpen az „igazi miniszterelnök” munkastílusának tulajdonítható.

Az utóbbi néhány hónapban Liviu Dragnea tulajdonképpen önmagával felesel. Ellentmond saját nézetinek, korábbi döntéseinek, kiforgatja tulajdon szavait, méghozzá igen fontos kérdésekben is, politikai nyilatkozatait megcáfolják cselekedetei.

„Nem lesznek új adók”

A politikus tavaly októberben még arról beszélt, hogy a kormány semmilyen új adót, illetéket nem vezet be, ilyesmit egyébként a szociáldemokrata soha nem is tettek, sőt, szüntelenül a közterhek csökkentésére törekedtek. Ugyanezt hangoztatta a tavalyi választási kampány során is.

Alig kilenc hónappal később, a Tudose-kormány megalakítását követően véleménye gyökeresen megváltozott, a lényegesen módosított kormányprogram szerint bevezették volna a szolidaritási adót, illetve a vállalatokat nem a profitjuk, hanem üzleti forgalmuk alapján adóztatták volna meg, ami számos gazdasági egység fizetésképtelenségével, csődjével járt volna.

Az intézkedést mind a vállalatok, mind a gazdasági szakértők élesen bírálták, ezért aztán a szociáldemokrata pártelnök ismét fordított egyet a köpönyegen és visszakozott, azzal érvelve, hogy ha ezeknek az adók negatív hatással járnak, akkor lemond róluk.

Pedig azt már eleve tudhatta, hogy ezek az intézkedések igencsak rosszat tesznek a gazdaságnak. Az újabb pálfordulás következtében a kormányfő első brüsszeli látogatása alkalmával ígéretet tett az újabb adók visszavonására.

Együttműködés az RMDSZ-szel: igen, nem, nemigen…

Igencsak „rugalmas” volt Liviu Dragnea álláspontja az RMDSZ kapcsán is. Tavaly novemberben még határozottan állította, hogy pártja az RMDSZ-szel nem lép szövetségre. „Minek beszéljünk erről? Én nem akarom bevonni az RMDSZ-t a kormányzásba. Pont”! – fejtette ki nacionalista felbuzdulásában.

Nyolc hónap múlva, ugyanez az eltökélt pártelnök már arról beszélt, hogy mivel a RMDSZ mindenkor „hatékony és komoly kormánypartner volt”, nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a magyarság érdekképviseleti szervezete részt vegyen a kormányban. Igaz, ez a nyilatkozata nem sokkal a Grindeanu-kormány elleni bizalmatlansági indítvány benyújtása előtt hangzott el, amikor szüksége volt az RMDSZ szavazataira.

Négy év = hat hónap

A tavalyi év végén a pártelnök meggyőződéssel állította, hogy az általa kijelölt miniszterelnök, Sorin Grindeanu valamint kormánya nem rövid ideig, hanem teljes mandátumának kitöltéséig vezeti majd az országot. Nem sokkal később már „áldozati kormányról” beszélt majd bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta saját – röviddel azelőtt még feldicsért – kormányát. A négy éves mandátum így alig érte el a hat hónapot, a volt miniszterelnökből - „csukapartneréből” – pedig halálos ellenség lett, akit ki is zártak a pártból.

„Románia védelme” – egymásnak ugrasztott románokkal?

Aztán: a hírhedett 13. számú sürgősségi kormányrendelet elleni tömegtüntetések alkalmával mindvégig hangsúlyozta, nem kíván ellentüntetéseket szervezni, nem akar „románokat egymás ellen ugrasztani”. Csakhogy: a Rise Project újságírói szerint pártjának több vezető politikusát – így Marian Neacşut, Lia Olguţa Vasilescut, Doina Panăt, Rovana Plumbot, Gabriela Fireát, Nicolae Bănicioiut, Codrin Ştefănescut, Ecaterina Andronescut – is felkérte arra, készítsenek elő nagyméretű tüntetést „Románia védelmére”. Az ötlet legfőbb támogatója az erőszakos akcióiról hírhedett Codrin Ștefănescu volt. A „ország védelmét” szolgáló tüntetésen végül is párszáz nyugdíjas vett részt az államfői palota előtt.

Dragnea esete a béremelésekkel

Nem jutott pénz a közalkalmazotti bérek emelésére, holott az eredeti kormányprogramban erre több ígéret is volt, a szociáldemokrata pártelnök azzal dicsekedett, hogy töviről-hegyire ismeri a programot, hiszen ő állította össze.

Csakhogy Liviu Dragnea –– miután a munkaügyi miniszter bejelentette a közalkalmazottak, az orvosok és a tanárok fizetésemelésének elhalasztását – egyszerűen kijelentette, soha nem állította, hogy a bértörvény teljes egészében egyszerre lép majd életbe, hiszen ez nem is lehetett volna lehetséges.

Utóbbira egyébként még idejében figyelmeztették a gazdasági szakemberek, közgazdászok, de akkor a pártelnök úgy tett, mintha meg sem hallotta volna az intő szavakat, hiszen célja korántsem a megvalósíthatatlan béremelés, hanem a választások minél nagyobb fölénnyel történő megnyerése volt. Az orvosoknak és tanároknak így például 2018 januárjától már nem kétszeresére, hanem csak 25 százalékkal emelik a bérét.

Továbbá: Liviu Dragnea januárban azzal próbálta magát rokonszenvessé tenni a választók előtt, hogy felháborodott a honatyák fizetését jelentősen megnövelő sürgősségi kormányrendelet miatt. „Támogatom, hogy a jogszabály ne menjen át a parlamenten, pedig ez engem is érint. A képviselőház elnökeként a fizetésem… nem is tudom pontosan mennyi, nagyon nagy, százvalahány millió lej. Nem is tudom! Ami nem helyes dolog, és ezt ne vegyék populizmusnak –méltatlankodott Liviu Dragnea.

Végül is (amint az sejthető volt) csak talált pénzt, amiből nem levágták, hanem megkétszerezték – a honatyák fizetését.