Erdélyi összefogás a szatmári hagyományőrzésért
Igazi erdélyi összefogás révén elkészült az első közadakozásból létrejött közösségi ház Szatmár megyében, amely a magyar néphagyományok ápolásának, tanításának és népszerűsítésének az otthona. A Borókagyökér Egyesület Lépésházának egész napos avatóünnepségén jártunk, ahol közel háromszázan élvezték az egész napos programsorozatot.
„A hagyományaink nélkül, amelyeket kötelességünk átadni a fiatal nemzedéknek, nem lehet élni. Nem lehet úgy élni, hogy nem tudjuk hová tartozunk. Úgy gondolom, hogy addig vagyunk itt, ameddig ismerjük a saját kultúránkat, beszéljük a saját nyelvünket, énekeljük a saját énekeinket és táncoljuk a táncainkat” – mondta Szejke Judit a Borókagyükér Egyesület vezetője az ünnepségen.
Ez volt az a gondolat, amely az elmúlt három év során arra sarkallta a hagyományőrző egyesület tagjait abban, hogy kitartsanak céljaik mellett, és egy olyan közösségi teret hozzanak létre, amely alkalmas arra, hogy népes gyermekseregnek is akár izgalmas kézműves foglalkozásokat szervezzenek. Itt az érdeklődő gyerekek a nemezeléstől a fazekasságon át egészen a bútorfejtésig, faragásig és kovácsmesterségig mindent elsajátíthatnak heti rendszeres foglalkozásokon, illetve a nyári időszakban akár táborozhatnak is a Szatmárnémetitől pár kilométerre lévő Szejke-tanyán, ahol három év kitartó munkája révén átadták a Lépésházat.
Egy-egy kisebb összegű felajánlás egy lépésnek számított, innen is kapta a különféle közösségi programoknak helyet adó épület a nevét. „Magyarországon voltunk egy nemzetközi kovácsfesztiválon, ahol volt egy hasonló ház, amelyben különböző rendezvényeket szerveztek, ez pedig nagyon megtetszett nekünk, hiszen rossz idő esetén is alkalmas teret biztosít a kézműves foglalkozásokhoz. Majd amikor kiszámoltuk, hogy ez mennyibe kerülne elkeseredtünk, de volt egy nénike, aki kivett száz lejt a zsebéből, letette az asztalra és azt mondta, hogy képesek vagytok ezt megcsinálni, itt van az első lépés. Tulajdonképpen ettől lett a lépésház a Lépésház” –mondta az egyesület vezetője.
Szejke Judit a siker kulcsát többek között annak tulajdonítja, hogy az egyesület rendszeresen beszámolt és közzétette az adományok összegét, az adakozók névsorát, illetve az összes fejlesztésről vagy beruházásról minden alkalommal tisztességesen beszámoltak.
Székelyföldről kapták legnagyobb egyösszegű felajánlást
A rönkház felépítéséhez közel kétszáz magánszemély járult hozzá, de több helyi vállalkozás is állandó támogatója a Borókagyökér Egyesületnek, mégis a legnagyobb egyösszegű felajánlást Székelyföldről kapták.
„Egy sepsiszentgyörgyi úriember, akivel egy lovagi vacsora keretén belül találkoztunk és elmondta neki, hogy mi az, amit csinálunk, mi az amit szeretnénk elérni. Megtetszett neki az ötlet, és meg is adta az elérhetőségét, így részletesen leírtam a terveinket. Eddig 17 500 lejt kaptunk tőle, ő volt eddigi legnagyobb támogatónk, annak ellenére, hogy lehet, soha nem jön Szatmárra, hogy élvezze azt, amit tett értünk” –mondta Szejke Judit, aki a nagylelkű felajánló mellett még kiemelte, hogy amikor a Lépésház fűtésrendszerét építették ki, ami szintén hozzávetőlegesen 17 ezer lejbe került volna, a helyi szakvállalkozótól hatalmas árkedvezményt kaptak, így beszerzési áron szerezhették be. De nem ez volt az egyetlen önzetlen vállalkozói segítség, hiszen a fűtésrendszer beszerelését is egy magyarországi vállalkozás bérmentve végezte te, valamint a ház tervrajzait is ingyen készítették el.
A Borókagyökér Egyesület kézműves és hagyományőrző foglalkozásain valamint különféle népi hagyományokhoz köthető tematikus előadásaikon az elmúlt négy év során közel hatezer gyerek vett részt. Az egyesület székhelyén külön felszerelt fafaragó- és fazekasműhely is várja az érdeklődőket. Az egyesület meggyőződése, hogy a népi hagyományok művelésének nem csak múltja és jelen van, hanem jövője is lesz.