banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

A hat hónapos Grindeanu-kormány mérlege

Még meg sem nyerte a legutóbbi parlamenti választásokat a Szociáldemokrata Pártból (PSD) és az ALDE-ból álló kormánykoalíció, amikor a szociáldemokraták elnöke – a Grindeanu-kormány tulajdonképpeni vezetője–, Liviu Dragnea ígérete szerint a PSD választási programját az utolsó betűig betartják majd. Ez pedig béremelést, nyugdíjnövelést, adók, illetékek eltörlését, a hozzáadott értékadó csökkentését ígérte – ami a választási győzelem legbiztosabb záloga volt.

Hat hónap telt el a Grindeanu-kabinet beiktatása illetve megbuktatása között. Gazdasági megfigyelők most megvonták ennek a fél esztendőnek a mérlegét. Azt elismerik, hogy szociális téren születtek bizonyos eredmények, ugyanakkor azonban ezek az intézkedések számos aggodalmat váltottak ki, nem csak hazai gazdasági szakértőkből, de nemzetközi pénzügyi intézményekből, a Nemzetközi Valutaalapból illetve az Európai Bizottságból is.

A legfontosabb eredmény mindenképpen az volt, hogy Románia az idei év első negyedében, 5,6 százalékkal a legnagyobb gazdasági fejlődést érte az Európai Unió tagállamai között. Igaz, vannak gazdasági megfigyelők, akik szerint ezek az eredmények voltaképpen a korábbi, technokrata kormány tevékenységének köszönhetőek.

A Grindeanu-kormány másik nagy megvalósítása a kisválallkozók támogatásának területén történt, a Start Up Nation program beindításával. Egyben hat hónap alatt sikerült bizonyos mértékig csökkenteni a bürokráciát, szociális téren pedig január elsejétől 20 százalékról 19 százalékra mérsékelték a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Hasonlóképpen megvalósult a kormányprogramnak az az ígérete is, hogy eltörölnek 102 adót és illetéket.

Teljesült és papíron maradt ígéretek

A hat hónapos kormány leginkább a PSD választási programjának szociális ígéreteit teljesítette, nyilvánvalóan népszerűsége növelésére törekedve ezzel. Grindeanuék nem törődtek a gazdasági szakemberek és a nemzetközi illetékesek többszöri figyelmeztetésével, miszerint mindehhez nincsenek meg a kellő költségvetési erőforrások, a szerintük megvalósíthatatlan ígéretek betartásával a kormány komoly válságot idézhetne elő a román gazdaságban.

Így 1450 lejre emelték a minimálbért, növelték a helyi közigazgatásban dolgozók fizetését, 1000 lejre vitték fel a nyugdíjpont értékét, 520 lej lett a minimális nyugdíj, eltörölték a 2000 lejnél kisebb nyugdíjak esetében a jövedelmi adót továbbá az egészségbiztosítási hozzájárulást valamennyi nyugdíjas esetében, a korábbi 86 lejről 201 lejre emelték az egyetemisták ösztöndíját, szavatolták az ingyenes vasúti utazást, ugyancsak a diákok számára.

A kudarcok közé tartozik mindenekelőtt az a tény, hogy bár a kormány rekord gazdasági növekedést ért ez az első évnegyedben, ez jelentős áldozatokkal járt. Így például minimálisra, az első félévben a bruttó nemzeti össztermék 0,2 százalékára csökkentették a beruházásokat, amelyek 2016 hasonló időszakában még a bruttó nemzeti össztermék 0,6 százalékát érték el.

A megnövelt bérek, a szociális segélyek, a különféle szubvenciók következtében a költségvetési kiadások növekedése meghaladta a bruttó nemzeti össztermék dinamikáját, a kereskedelmi deficit pedig tovább mélyült. Ráadásul Románia az idei év első hat hónapában egyetlen eurót nem hívott le a 2014-2020-ra előirányzott uniós pénzügyi alapokból.

Az üzletemberek tiltakozása nyomán a kormánynak le kellett mondania arról a célkitűzéséről is – amellyel pedig maga a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea dicsekedett – hogy nullára csökkentse a lakáseladások hozzáadott értékadóját. De nem valósultak meg a Gazdasági Törvénykönyvvel, a prevenciós törvénnyel, a Szuverén Fejlesztési és Beruházási Alappal, a közalkalmazottak jogállásával kapcsolatos elképzelések sem.

Kiábrándult közalkalmazottak

A kormány leginkább a közalkalmazottakat ábrándította ki. A választási program értelmében idén július elsejétől hatályba kellett volna lépnie az egységes bértörvénynek, amely bizonyos dolgozói kategóriák esetében 100 százalékos béremelést ígért. A parlamentben elfogadott jogszabály szerint azonban csak jövő évtől emelkednek a fizetések a közszférában.

A halasztás oka nyilvánvalóan a kellő pénzalapok hiánya, így a közalkalmazottaknak most legalább 2018-ig várniuk kell a megígért béremelésekre. Emellett az idén vakációs utalványokat sem kapnak, ezekre szintén csak 2018-tól számíthatnak, igaz, akkor készpénzben kapják meg a juttatást.

banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?