Az RMDSZ képviselői szerdán megszavazták az egységes bértörvényt. A képviselőház döntéshozó fórumként határozott a tervezetről, amely az államelnöki hivatalhoz kerül kihirdetésre.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a szavazás után elmondta, azért támogatták a törvényt, mert mindamellett, hogy 25 százalékkal emeli meg január elsejétől az állami alkalmazottak bérét, kiszámíthatóbb és következetesebb bérezési rács alapján biztosít méltányos fizetéseket a közigazgatásban dolgozóknak.

"Továbbá ezzel a törvénnyel rendeztük az oktatók javadalmazását is, vonzóbbá tettük a pedagógusi pályát. Ahogyan azt a kampányban is ígértük, 25 százalékkal emeltük meg az oktatók alapfizetését, erre majd 2018. március 1-jétől egy újabb, 20 százalékos növekedés van előírva" – idézte a politikust az RMDSZ szerdai hírlevele. 

A frakcióvezető emlékeztetett: az RMDSZ kiszámítható életpályamodellt szorgalmazott a közigazgatásban, a törvény pedig a tisztséggel és a felelősségvállalás mértékével arányos bérezést biztosít az állami szférában dolgozóknak. Ugyanakkor szerinte az új jogszabály az önkormányzatok esetében az eddiginél jobban érvényesíti a helyi autonómia elvét, mint az eddigi hatályos törvények.

"A törvénytervezet parlamenti vitája alatt is hangsúlyoztuk, hogy ezen fizetésemelések szükségesek, de egy fenntartható ütemtervre van szükség a gyakorlatba ültetéséhez. Tekintettel arra, hogy a kormány vállalta a fizetésemelésekkel járó pénzkeret megteremtését, így a felelősséget is vállalta a jogszabály gyakorlatba ültetéséért”– mutatott rá Korodi Attila.

Csép Éva Andrea Maros megyei képviselő, a képviselőház munkaügyi bizottságának titkára az egységes bértörvény-tervezet vitájáról elmondta, hogy az RMDSZ a szenátusban letett javaslatokon kívül a képviselőházban húsz módosítójavaslatot fogalmazott meg a sürgősségi eljárással tárgyalt tervezethez.

„A bértörvény sok tekintetben hoz elégedettséget, és kisebb mértékben elégedetlenséget is. Minden állami alkalmazottnak 2018. január elsejétől 25 százalékkal nő az alapfizetése, amennyiben ez meghaladja az új bértörvény által előírt 2022-es besorolásnak megfelelő felső összeghatárt, ez esetben a maximális összeget veszik figyelembe és 2022-ig nem növekedik az alapfizetése” – fejtette ki Csép Éva Andrea.

A politikus emlékeztetett: a jogszabály egységesíti a bérezéseket azokban a helyzetekben is, ahol a munkavállalók ugyanazt a feladatkört látták el ugyanabban a besorolásban hasonló intézményekben, azonban eddig különböző javadalmazást kaptak. A szenátusi változathoz képest pedig újdonságnak számít, hogy RMDSZ-javaslatra az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság megyei vezetői központi szintű bérezést kapnak, továbbá sikerült megőrizni az önkormányzati vezetők esetében a teljesítményalapú javadalmazást.

"Így az önkormányzatok vezetői is részesülhetnek a sikeres uniós pályázati projektek után járó 25 százalékos fizetéspótlékban, ezidáig ez a pótlék csak a projektben résztvevő hivatalnokoknak járt. Ez azért volt fontos, mert az önkormányzat vezetőjének hozzáállása nagymértékben befolyásolja a munka sikerét, ezért bővítettük a kedvezményezettek körét, így egy sikeres projekt után a polgármesterek és az alpolgármesterek is részesülhetnek fizetéspótlékban. Ezáltal tovább ösztönözhetjük az önkormányzatok pályázási kedvét” – taglalta Csép Andrea, majd kitért arra is, hogy a közigazgatási hierarchia alapján összhangba hozták a fizetéseket a helyi és megyei önkormányzatokban:

„A polgármester és a megyei tanácselnök fizetése lehet a legnagyobb intézményen belül, hiszen olyan helyzetekkel találtuk szemben magunkat egy-egy közhivatalban, hogy az adott önkormányzat vezetését ellátó személy, akinek a felelőssége és feladatköre sokkal nagyobb és tágabb volt, kevesebb fizetést kapott, mint az intézményen belül dolgozók egy része. A jelenlegi törvény értelmében egy önkormányzatban dolgozónak nem lehet nagyobb fizetése, mint az alpolgármesternek vagy a megyei tanács alelnökének” – magyarázta a képviselő.

2018. január elsejétől a szerdán megszavazott egységes bértörvény értelmében az oktatók alapfizetése 25 százalékkal növekedik, majd 2018. március 1-től egy újabb 20 százalékos növekedés van előírva. Továbbá 2018. december elsejétől tíz százalékos stressz-pótlékot vezet be minden oktató számára. Csép Andrea hozzátette, az RMDSZ elvárása, hogy a kormány folyamatosan, évente legalább egyszer tájékoztassa a parlamentet a törvény pénzügyi kivitelezhetőségéről és ütemtervének tarthatóságáról.