Az év elején a kormánypártok kezdeményezésére törölt ugyan a parlament 102 fajta adót, de még mindig akadnak bőven furcsa illetékek. Ezek legnagyobb részét a helyi önkormányzatok vezették be. Hallott már például már például a csendadóról vagy az árnyékadóról?

Néhány évvel ezelőtt Romániában 558 adó létezett, ezeket 185 törvény szabályozta. A kormánypártok ugyan – ígéretükhöz híven – eltöröltek 102 adót, ám a megmaradt több mint 450 azonban még mindig terhet jelent a lakosság számára. Közöttük akadnak olyan – elsősorban hely szinten kivetett – illetékek is, amelyek enyhén szólva nevetségesek.

Csapadékadó aszály idején is

Valamennyi csatornázott településen a lakosoknak fizetniük kell az esővízért/hóléért is. Ezt az adót az illetékesek tudományosan a „meteorológiai csapadékért” fizetett adónak nevezik. Kevésbé tudományosan – de sokkal valósághűbben – arról van szó, hogy fizetni kell a lehulló esőért vagy hóért, mivel az illetékesek szerint az így keletkező víz ilyen vagy olyan úton csak eljut a csatornarendszerbe, és elvezetése pénzbe kerül.

Csakhogy semmiféle mérőműszer nincs, amely pontosan kimutatná, hogy a „meteorológiai csapadékból” mennyi jut a csatornarendszerbe, vagyis milyen mennyiségű vízért kellene a lakosságnak adótöbbletet fizetnie. Az összeget így a lakás területe alapján állapítják meg. Országos átlagban családonként mintegy havi tíz lejről van szó, amit azonban még aszály idején is ki kell fizetni.

Csendadó és más furcsaságok

A konstancai és tengerparti cégeknek a korábban már elhíresült „sorompódíj” mellett „csendadót” is fizetniük kellett – ezt a cég épülete által elfoglalt területnek megfelelően állapították meg. A „csendadó” évente akár a 2000 lejt is elérhette, ebből a pénzből fizették állítólag a közrendre felügyelő személyzetet. Ez az adó azonban a konstancai táblabíróság 2016. évi ítélete alapján megszűnt, azzal a hivatkozással, hogy „egyszerűen abszurd és minden törvényes alapot nélkülöző adót fizetni a speciális jogszabályokban előirányzott kötelezettségek után”.

A bírósági határozatot követően Konstanca alpolgármestre nem titkolta, sok pénzt veszített a város, hiszen 2015-ben nem kevesebb mint 6,7 millió lej költségvetési bevételt hozott a „csendadó”. Igaz, hozzátette: nem számít, majd kitalálnak valamilyen más adót helyette.

Ebben nem is kételkedhetünk, hiszen a tengerparti üdülők vezetése amúgy sem szűkölködik az ötletekben. A lakásokat a nyaralóknak kiadó mamaiai lakosoknak például külön illetéket kell fizetniük az üdülő gyepszőnyegének locsolásáért. Így a zöldterületek minden egyes 15 négyzetmétere 31 lejükbe kerül.

A konstancai önkormányzat rendelkezése szerint a korlátozott sebességgel közlekedő járművek – bulldózerek, exkavátorok, traktorok és más, hasonló gépek – esetében is illetéket kell fizetni. A tulajdonosnak évente 40 lejt kell lepengetnie. Azt senki sem érti, miért kell olyan járművekért külön adót fizetni a polgármesteri hivatalnak, amelyek éppen ennek az intézménynek dolgoznak…Ráadásul a konstancai polgármesteri hivatal divatot kreált: újabban más városokban is bevezették ezt az illetéket.

Sokba kerül este házasodni

Galacon „házasodási adót” kell fizetniük mindazoknak, akik este hét óra után kelnének egybe. Akik korábban mondják ki a boldogító igent, azok megússzák a hetvenkét lejes díjszabással. Este hét óra után azonban már száz lejbe kerül mindez. Hasonlóan drágább az esti órákban történő házasságkötés Nagyszebenben is.

Pitești-en a polgármester hivatal újabb illetéket talált ki a házasságkötőknek: aki az ünnepségen filmezni vagy fényképezni kíván, annak húsz lejébe került mindez. Ez természetesen érvényes a házasulandók családjára is.

Iași-ban várhatóan valóságos erdő őrzi majd a megköttetett házasságokat. Aki ugyanis bekötné a fejét, annak előzőleg el kell ültetnie egy fát. Csalásról szó sem lehet, a fát a város zöldövezetéért felelős hivatala egyik képviselőjének a jelenlétében kell elültetni, a hivatal által kijelölt övezetben.

Mindez igen hasznos, és ráadásul szép dolog is. A szépségből viszont némiképpen levon az a körülmény, hogy az elültetendő fát kötelező módon a polgármesteri hivataltól kell megvásárolniuk. Ráadásul, ha az intézménynél éppen kifogy a fa, akkor a házasulandóknak „faadót” kell fizetniük. Érdekes módon, az utóbbi időben egyre gyakrabban marad fa nélkül a polgármesteri hivatal.

Adózni kell a ló árnyékáért

A vállalkozóknak Romániában egyáltalán nincs könnyű dolguk. Immár az ország számos városában 200 lejt kell fizetniük azért, hogy jóváhagyják nyitvatartási idejüket. A szerződés lejárta után a meghosszabbítás további 100 lejükbe kerül.

Temesváron a városatyák tűzijáték-díjat vezettek be. A pirotechnikai szolgáltatásokat nyújtó cégeknek 300 lejt kell fizetniük a tűzijáték minden egyes perce után. Azaz egy tíz perces tűzijáték háromezer lejébe kerül a cégnek – amit természetesen a megrendelővel fizettet majd ki.

A polgármesteri hivatalok megsarcolják a falusi vállalkozókat is. A besztercei városatya bevezette az „árnyékdíjat”. Konkrétan, az állattulajdonosoknak fizetniük kell azért az árnyékért, amelyet a legelő állatok vetnek a mezőre. A furcsa adót senki sem érti, sokan azzal magyarázzák, hogy a beárnyékolt területen lassabban nő a fű. Lehet, hogy így van, lehet, hogy nincs – az illeték azonban mindenképpen 110 lej a „beárnyékolt” területért.

Élni olcsóbb, mint meghalni

A polgármesteri hivataloknak sikerül bebizonyítaniuk, hogy meghalni drágább, mint élni. Az orsovai polgármester rendelkezésének értelmében a sírhelyek négyzetméterére kirótt adó 15 lejre nőtt. Így tehát egy kétszemélyes sírért 80 lejt kell fizetni, miközben egy kétszobás lakás adója csupán 60 lejbe kerül.

De Szatmárnémetiben sem olcsó dolog meghalni. A polgármesteri hivatal 21 lejes illetékes vezetett be a temetés közbeni haranghúzásra.