Ismeretes, hogy az igazságügyi reform részeként az új polgári és büntetőjogi törvénykönyv, és ezek alkalmazásához új perrendtartási törvénykönyvek megalkotása évek óta napirenden van. A polgári törvénykönyvet 2011. október 1-jén hatályba is léptették, de új eljárási törvénykönyv nélkül, amelyet pedig már 2010-ben a 134. törvénnyel elfogadtak, ki is hirdettek, de életbe léptetésével alaposan megkéstek. Az említett törvény utolsó, az 1119. szakasza ún. életbe léptető törvény megalkotására és ennek a parlament által történő elfogadtatására utasította a kormányt, és erre akkor 6 hónapos határidőt szabott meg, ezt a 134. törvény közlönyi megjelentetésétől számítva. Ezt a határidőt alaposan túllépve, végül 2012-ben alkották meg a 76. törvényt (közzétették a május 30.-i 365. Hivatalos Közlönyben). Ebben, közelebbről a 81. szakaszban arról rendelkeztek, hogy a törvénykönyv 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. Közben - elsősorban a Legfelső Bírói Tanács kérésére - a határidőt megváltoztatták, és a 2012. évi 44. sürgősségi kormányrendelettel a 76. törvény 81. szakaszát módosítva, a hatályba lépés napját 2013. február 1-jére tették át.

apokkal ezelőtt még úgy tűnt, hogy újabb halasztás következik, mivel alkotmányossági kifogás miatt egy már elfogadott, de még ki nem hirdetett újabb törvényt, benne – egyebek mellett – az életbeléptetéshez elengedhetetlen (újabb) átmeneti rendelkezésekkel, az elnök elfogadásra visszaküldte a döntéshozatali hatáskörrel rendelkező szenátusnak. Az történt, hogy ezt a jogszabályt (mint sarkalatos törvényt) a beterjesztett szöveg, a szabályozás tartalma szerint a képviselőháznak kellett volna először tárgyalnia, majd a döntéshoztalra a szenátusnak átküldenie. De nem így jártak el, mert a szenátusnak nyújtották be a törvény tervezetét, ahol ezt a múlt év október 15-én elutasították. Ezután került az át a képviselőházba, ahol azt kiegészítve el is fogadták. Az egyik, itt beiktatott, közelebbről a 4. szakasz azonban a közigazgatási bíráskodásról szóló 2004. évi 554. törvény 10. szakaszának 1. bekezdését módosította, amit viszont a képviselőháznak kellett volna először tárgyalnia és a szenátusnak (mint döntéshozó háznak) végleges formájában elfogadnia. Ezt az alkotmányossági eljárást, procedúrát kellett most a szenátusban törvényes keretben ismételten „végigjárni", betartva a 2003-ban módosított Alkotmány 73. cikkelye 3. bekezdésének k) pontjában és a 75. cikkelyében előírtakat. Ez a törvény nem módosítja ugyan az új polgári eljárási törvénykönyvet, de rendelkezései némelyikének alkalmazását 2016. január 1-jéig elhalasztja azért, hogy a bíróságoknak hosszabb időt biztosítsanak a gyakorlatba ültetésre történő felkészüléshez. (Például a jogorvoslatokra, közelebbről a fellebbezésekre vonatkozó új előírások alkalmazására.) Ezek az átmenetinek titulált előírások különben a bíróságok tehermentesítését szolgálják, ami a törvény elnevezéséből is kiderül. A törvényt a szenátus január 28-án 132 igen szavazattal fogadta el. (a szenátus sajtóközleményéből). Következhet ennek az elnök általi kihirdetése, a hivatalos közlönyben történő közzététele. Ettől számítva 3 nap elteltével hatályba léphet, egyidőben tehát a módosított 2010. évi 134. törvénnyel jóváhagyott új polgári perrendtartási törvénykönyvvel.

Az életbe léptető 2012. évi 76. törvényre visszatérve, ez azért is érdemel külön figyelmet, mert a III. címében olvasható, 331 pontba foglalt rendelkezéseivel szinte teljesen átfogalmazta a 134. törvénnyel elfogadott polgári eljárási törvénykönyvet, oly annyira, hogy már nem ezt az utolsóként említett törvényt, hanem a törvénykönyvnek már a módosításokat is magába foglaló szövegét kell ismerni és alkalmazni. (Lásd a 2012. augusztus 3.-i 545. Hivatalos Közlönyben a törvénykönyv újraközölt szövegét.) Mi most ebben az írásunkban csak a törvénykönyv életbe lépésére szerettük volna felhívni olvasóink figyelmét. De a törvénykönyvnek néhány, az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó, a II. címben található előírása már most ide kívánkozik. Például a 3. szakasz 1. bekezdésének az a rendelkezése, hogy a perrendtartási törvénykönyv előírásai csak a hatályba lépése után indított perekre és kényszervégrehajtási eljárásokra alkalmazhatók. Továbbá, ugyanott, de a 2. bekezdésben az áll, hogy a törvénykönyv hatályba lépése előtt a (régi) törvény előírásai szerint a postán, a katonai egységeken, fogvatartási intézeteken keresztül letett/benyújtott kérelmeket (keresetleveleket), magukat az így indított pereket a régi törvény szerint kell tárgyalni, akkor is, ha azokat a törvénykönyv hatályba lépése után iktatták a megkeresett bíróságokon.

Érdemes tudni azt is, hogy a jogerős bírósági határozatokat az új szabályok szerint már nem szükséges végrehajtási záradékkal ellátni (învestire cu formula executorie), ami nagy könnyebbség, mert így késedelem és plusz költség nélkül, akár azonnal be lehet indítani a végrehajtási eljárást. A törvénykönyv 5. szakasza ezzel kapcsolatban azt is kimondja, hogy ez a könnyítés visszaható erejű, ugyanis az új eljárási törvénykönyv hatályba lépése előtt hozott bírósági határozatokra és régebben kiállított, más végrehajtható okiratokra (titluri executorii) is érvényes előírás.

(Folytatjuk)