Május 10-én tárgyalja az alkotmánybíróság azt a beadványt, amellyel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Népi Mozgalom Párt (PMP) megtámadta az egészségügyi törvényt, valamint a szociális ellátást szabályozó törvényt módosító jogszabályt - nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek a taláros testület képviselői.

A PNL és a PMP arra hivatkozva emelt alkotmányossági kifogást az egészségügyi reformról szóló, 2006/95-ös, illetve a szociális ellátást szabályozó, 2011/292-es törvénnyel kapcsolatban elfogadott és a kisebbségek számára kedvező módosítások ellen, hogy azok „akadályozzák az érintett intézmények tevékenységét, ugyanakkor többletköltséget rónak a helyi hatóságokra a finanszírozási forrás megjelölése nélkül”. „A képviselőház által nemrég elfogadott szabályozás olyan előírásokat tartalmaz, amelyek áthágják a törvény előtti egyenlőség és diszkriminációmentesség elvét” - írja a PNL pénteki közleményében.Néhány formai kifogás mellett az is az alakulat által felhozott indokok között szerepel, hogy az elfogadott tervezet a közigazgatási törvény által előírt 20 százalékos küszöb mellett bevezeti az 5 ezer lakos jelentette alternatív küszöböt. Ez a beadvány aláírói szerint diszkriminatív lehet más nemzeti kisebbségekre nézve.

„Az alkotmánybíróság joggyakorlatától eltérően ugyanakkor a törvénytervezet nem jelöli meg az intézkedés gyakorlatba ültetéséhez szükséges finanszírozási forrást” - áll még a PNL közleményében.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtöki állásfoglalásában úgy fogalmazott, „érthetetlen és elfogadhatatlan” az ellenzéki alakulatok „pálfordulása”, hiszen április 11-én támogatták a parlamentben az RMDSZ által benyújtott tervezetet. „Ez a hozzáállás, sajnos, azt bizonyítja, hogy ezen pártok részéről nem érvényesül az a nyitottság és a kisebbségek iránti tisztelet, amelyet képviselőik gyakorta használnak szólamok szintjén nyilvános szerepléseikkor. Sőt, a PNL egykori elnöke, jelenlegi államfő egyenesen modellértékűnek nevezi Romániát a kisebbségvédelem szempontjából” - írja állásfoglalásában Kelemen Hunor.

A képviselőház múlt kedden döntéshozó kamaraként fogadta el azt a törvénytervezet, miszerint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven is beszélő személyzetet alkalmazni azokon a településeken, amelyekben a magyarok számaránya eléri a húsz százalékot vagy az 5 ezer főt.