Nehezményezi a polgármester, hogy a városi tanácson kívül álló okok miatt még mindig nem tudják elfogadni Csíkszereda éves költségvetését. A pénteki önkormányzati ülésen emiatt 16 napirendi pontról nem tudtak dönteni. Egy állásfoglalásra is elvi beleegyezésüket adták a városatyák, amelyben tiltakoznak minden olyan eljárás ellen, amely sérti a kisebbségek alkotmányos jogait.

Ráduly Róbert Kálmán polgármester napirend előtti felszólalásában azt mondta, rég történt olyan, hogy az évből eltelt két hónap és a város még nem dönthetett az az évi költségvetéséről. Amíg Hargita Megye Tanácsa nem fogadja el a saját költségvetését, illetve a visszaosztásokat, addig a város sem hozhat ezzel kapcsolatos döntéseket, így pedig a közbeszerzési eljárásokat sem tudják elindítani.

A következő megyei tanácsülés várhatóan február 28-án lesz, akkor döntenek az áfából és személyi jövedelemadóból származó visszaosztásokról. Ha ez megtörténik, a város soron kívüli tanácsülést tart, ahol döntenek minden olyan határozattervezetről, amelyek a költségvetéshez kapcsolódnak, de most nem tudták elfogadni.

A polgármester elsősorban Klaus Johannis államfőt okolta: szerinte az elnök túl sokáig húzta az időt az új kormány kinevezésétől kezdve az országos büdzsé aláírásáig, számos más ügyben is. Ráduly a korrupció iskolapéldájának nevezte Johannis ingatlanügyeit. Szerinte a Nagyszeben központjában található házának tulajdonjogával kapcsolatos e heti bírósági döntés miatt az államelnöknek le kellett volna mondania.

Állást is foglaltak

A tanácsülés végén a helyi tanácsosok többsége állásfoglalást fogadott el, amely szernt értetlenül állnak Klaus Johannis azon Strasbourgban elhangzott kijelentése előtt, hogy ha ő németként elnök tudott lenni Romániában, az azt jelenti, hogy a kisebbségvédelem terén nincsenek hiányosságok.

Az állásfoglalásban a város zászlója és a székely lobogó tanácsteremből, illetve a ’Városháza’ felirat homlokzatról való eltávolítására vonatkozó végzések is mind ennek a hiányosságnak a jelei. „Johannis Romániájában a hatalom előre gyártott forgatókönyv szerint, sorozattermelésben távolítja el a magyar feliratokat és mindent, ami a másság jogára intézményesen utalhat” – olvasható az állásfoglalásban, amelynek a végén felszólítják az elnököt, hogy a félretájékoztatás helyett szálljon síkra az őshonos kisebbségek nyelvi és közösségi jogainak érvényesítésében a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglaltak szerint.