A nyelvi jogok megszerzése hosszú és sokszereplős játék – hangzott el az Európai Kisebbségek Föderatív Uniója (FUEN) Nyelvi jogok és nyelvhasználat című előadásában kedden, Kolozsváron.

A kisebb-többség viszonyban kell előremozdítani a bemerevedett viszonyokat, most éppen nem működik a párbeszéd és nem tudni, hogyan lépjünk tovább – fogalmazott a házigazda Vincze Lóránt. A FUEN elnöke rámutatott, a szervezetben egy közös európai nevezőt sikerült összeállítani, a partikuláris esetek pedig az egyes országok, régiók tagszervezetek által kerülnek terítékre.

A romániai beolvasztási törekvésekkel egy európai értéket veszítünk el, a cél ezért, hogy az anyanyelv használatához esélye legyen a kisebbséginek – fogalmazott. A nyelvi jogok megadása ugyanakkor a komfortérzetről is szól: felmerül a kérdés a kisebbség lojalitásáról az állammal szemben, de ez csak akkor várható el, ha jól érzi magát az adott országban.

Talpas Botond, az Igen, tessék! Egyesület elnöke, moderátor a Muszáj-Musai tevékenységéről kérdezte Bethlendi Andrást. A csoport képviselője elmondta, jelenleg egy második perben próbálják elérni a többnyelvű helységnévtábla kiállításának jogát, ez pedig valós társadalmi igényre épül. „Kolozsvárról sokan azt gondoljuk, hogy jóindulatból ki kellene kerülnie a táblának, véleményünk szerint azonban a törvény kimondja, hogy ki kell helyezni” – fogalmazott Bethlendi András.

Bethlendi rámutatott: bár a helységnévtábla a nyelvi jogoknak mindössze egy szelete, a Muszáj-Musai érdeme, hogy ezt a kérdést be tudták vinni – a román sajtóban is – a köztudatba. Kiderült az is, a kolozsvári lakosság többsége támogatja is ezt az ügyet.

Hosszú és sokszereplős játék

Hegedüs Csilla örökségvédelmi szakember arról beszélt, kulturális államtitkárként, majd miniszterként a kulturális örökség szempontjából meghatározó periódusban dolgozhatott. Kelemen Hunor kulturális miniszterelnöksége alatt miniszteri tanácsadóként rögtön foglalkozni kezdett a műemlékek magyar feliratozásával. Ahhoz, hogy a miniszter aláírhassa a rendeletet, a döntéshozók aláírása is kellett, de mindig voltak és lesznek emberek, akik keresztbe tesznek a dolgoknak – fogalmazott Hegedüs. „Ugyanarról a problémáról beszélünk, mint Kolozsváron és bárhol másról” – mondta.

A későbbiekben is számos alkalommal akadályozták a folyamatot, míg végül Hegedüs aláírása került ki a rendelet. Voltak önkormányzatok, amelyek azt állították, hogy nincs anyagi keret a táblák kihelyezésére. „El kell jönnie annak a pillanatnak, amikor teljesen normális lesz, hogy alkalmazzuk ezt a miniszteri rendeletet. Ahhoz viszont, hogy ez egy nagyobb nyelvi jogok-csomag része legyen, a kolozsvári tapasztalatból kiindulva hosszú és sokszereplős játék” – fogalmazott Hegedüs.

A szakember szerint az Igen, tessék! tevékenysége, a Muszáj-Musai aktivistáinak munkája rendkívül fontos, emellett a politikum, a helyi és országos erők közt pedig partnereket kell keresni. A FUEN a politikummal partnerségben kell szakértőként segítse ezt a munkát – összegezte Hegedüs.

Csoma Botond jogász, kolozsvári tanácsos, képviselőjelölt elmondta: tíz éve próbálják elérni Kolozsváron a többnyelvű tábla kihelyezését, öröm, hogy a civil szféra is segíti a politikum munkáját. „Ha visszaemlékszem a vitákra és háttéralkudozásokra, ez mindig szimbolikus térfoglalásról szólt. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor a nyilvános térben megjelenik a város neve és hivatalossá válik, hogy itt él egy másik közösség is” – fogalmazott Csoma.

Sok harcba került az is, hogy a műemlék-épületekre kikerüljenek a táblák. A kérdés sosem volt időszerű a flyamatos hárítások szerint, amit a román pártoktól kaptak válaszul – sokszor ürügyként hivatkoztak a szavazatvesztés lehetőségére. Éppen ezért a parlamentben politikai szövetségesek keresésére lesz szükség – hangsúlyozta Csoma Botond.