banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Megállapodott az RMDSZ és az MPP a parlamenti választásokról

Aláírta csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök és Biró Zsolt pártelnök az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt parlamenti választásokról és a 2016-2020 közötti parlamenti ciklusról szóló együttműködési megállapodását. Az egyezség értelmében az MPP két befutó helyet kap az RMDSZ jelöltlistáin, de megőrzi politikai autonómiáját.

A sajtó jelenlétében írta alá csütörtökön Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Biró Zsolt MPP-elnök a két politikai szervezet parlamenti választási együttműködését szentesítő megállapodást. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy az egyezségük az erdélyi magyar választók elvárásaira válaszol és a  magyar közösség érdekeit szolgálja.

A megállapodás szerint az RMDSZ egy-egy befutó helyet biztosít az MPP-nek a Hargita megyei, illetve Kovászna megyei képviselőjelölti listáján. Korábban már megírtuk, hogy a polgári párt Biró Zsoltot és Kulcsár-Terza Józsefet nevesítette erre a két helyre. Az MPP emellett kap egy-egy – nem befutó – helyet az RMDSZ Bihar, Kolozs, Maros, Máramaros és Szatmár megyei képviselőjelölti listáján is.

Az egyezség szerint a két fél közösen dolgozza ki a választási programot és az MPP önkormányzati tisztségviselői aktívan részt vesznek az RMDSZ választási kampányában, beleértve az aláírásgyűjtési munkát. A dokumentum azt is leszögezi, hogy az MPP képviselői az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjai, és betartják a frakció szabályzatát.

Az együttműködés nem előzménytelen

Az egyezség előzményeiről szólva Kelemen Hunor emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ és az MPP már a 2014-es EP-választások előtt is együttműködési megállapodást kötött. A felek akkor megegyeztek abban, hogy az együttműködést folytatják. És folytatták is az idei önkormányzati választásokon, ahol versenyeztek is ugyan, de több településen egymás jelöltjeit  támogatták.

Az RMDSZ elnöke elmondta, a közvélemény-kutatásokból és a választókkal folytatott konzultációk különböző formáiból is az derül ki, hogy a magyarok jelentés része igényli a politikai szervezetek közötti együttműködést, azt szeretné, hogy ne legyen vita közöttük. „Ha az emberek azt igénylik, hogy legyen együttműködés a magyar politikai szervezetek között, akkor erre csak egy féle választ tudunk adni: megpróbáljuk az együttműködés formáit találni. Ez sikerült az MPP-vel” – nyilatkozta Kelemen Hunor.

A politikus elismerte, az együttműködés tartalommal történő felöltése nem volt zökkenőmentes, helyi szinteken némelyik településen ellenállásba ütközött. Konkrét példaként Gyergyújfalu esetét említette, de azt is hangoztatta, hogy ezek a helyi törésvonalak nem ideológiaiak, hanem más természetűek voltak.

Kelemen tájékoztatása szerint az MPP-vel folytatott tárgyalásokon elsősorban az együttműködés tartalmi kérdéseit tisztázták, ezután egyezkedtek az RMDSZ által felajánlott befutó helyek számáról. Leszögezte azt is: nem kívánják befolyásolni az MPP politikai autonómiáját, és ezt a megállapodás preambulumában is rögzítették. „A kampányt is közösen visszük végig. Bízom benne, hogy december 11. után erős frakcióval tudunk nekiindulni a parlamenti ciklusnak, és abban, hogy az együttműködésünk haszonélvezői az erdélyi magyar emberek ” – jelentette ki az RMDSZ elnöke.

 „Nem az RMDSZ ellen jöttünk létre”

 Biró Zsolt szerint 2014-ben, az RMDSZ-szel történő megállapodás aláírásakor új időszámítás kezdődött az erdélyi magyar politikában. „Ettől a pillanattól szentesítettük azt a többpártrendszert, amiért küzdöttünk már a Polgári Szövetség megalapításakor” – fogalmazott. Szavai szerint 2014 után az RMDSZ már nem törekedett egyeduralomra, és ha voltak is súrlódásaik, az együttműködés gyümölcsöző volt. Ennek bizonyítéka szerinte, hogy az MPP és az RMDSZ megállapodása révén az idei önkormányzati választások után erősödött az erdélyi magyarság érdekérvényesítési képessége.

Biró Zsolt emlékeztetett arra, hogy az MPP sem 2008-ben sem 2012-ben nem indult a parlamenti választásokon, mert nem akarták veszélyeztetni az erdélyi magyar közösség parlamenti képviseletét. „Nem rombolni akartunk. Nem az RMDSZ ellen, hanem valamiért jöttünk létre. A választás szabadsága azt jelenti, hogy amikor lehetőség van, ezzel a lehetőséggel élni kell” – válaszolta egy újságírói kérdésre.

Biró elmondta, a román választójogi törvény is együttműködésre készteti a magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint az MPP elfogadta azt, hogy a törvényhozásban való jelenlétre egyértelműen szükség van, és ezt ma csak az RMDSZ listáin lehet biztosítani. A polgári párt a választók által meghatározott politikai erejének arányában kapott befutó helyeket ezeken a listákon – tette hozzá.

„Az együttműködési megállapodásban tételesen szerepel az erdélyi magyar pluralizmus. Egyértelműen üzenünk a kételkedőknek, a nemzeti ügy képviselete vezérli az MPP-t, ezért kell ott lennie az RMDSZ-frakcióban” – zárta gondolatait az MPP elnöke.

Az MPP tagjai maradnak az MPP képviselői

A Maszol kérdésére Kelemen Hunor elmondta, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az MPP-nek felajánlott nem befutó helyek valamelyike parlamenti mandátumra váltható legyen. „Ehhez csodák kellenének. A román szavazók távolmaradása, és a magyar közösség nagy arányú részvétele a választásokon” – jelentette ki.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva az RMDSZ elnöke elmondta, a román törvények lehetővé teszik, hogy az MPP majdani képviselői egy időben legyenek tagjai a pártként bejegyzett MPP-nek és az érdekvédelmi civil szervezetként bejegyzett RMDSZ-nek. Elismerte, hogy az RMDSZ alapszabálya kizárja ezt, de hozzátette: a Szövetségi Állandó Tanács indokolt esetben felmentést adhat a tiltás hatálya alól. Azt is elmondta, lehetséges, hogy az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) is tárgyalóasztalhoz ülnek, annak azonban nem látja az esélyét, hogy az EMNP-vel is megállapodás szülessék a választások előtt.

Biró Zsolt elmondta: a következő ciklusban olyan meghatározó kérdések lesznek a parlament asztalán, mint az alkotmánymódosítás és az ország közigazgatásának az átszervezése, ezért alkalom lesz arra, hogy a Székelyföld területi autonómiájáról és a magyarság kulturális autonómiájáról beszéljenek a parlamentben.

Kelemen Hunor szerint Románia és Erdély egyesülésének a centenáriuma kapcsán is újabb vitára van szükség a román társadalomban arról, hogy Románia be akarja-e tartani a száz évvel ezelőtt tett ígéreteket. Hozzátette: meggyőződése szerint az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatban tett ígéreteket be kell tartani.

Kapcsolódók

Kimaradt?