Exhumálták Márton Áron földi maradványait
Halálának 36. évfordulójára készülve exhumálták Gyulafehérváron Áron római katolikus püspök földi maradványait - adja hírül a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja.
A fa koporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából, és egy rézkoporsóba helyezték, később egy szarkofágot építenek neki a székesegyház egyik mellékkápolnájában.
Potyó Ferenc érseki helynök az MTI-nek elmondta mindezzel azt szeretnék lehetővé tenni, hogy bárki leróhassa kegyeletét a boldog emlékezetű püspök előtt, és imádkozhassék a boldoggá, majd szentté avatásáért. Az érseki helynök hozzátette: Márton Áron tisztelete eddig is sok embert vonzott a gyulafehérvári székesegyházba, akik imájukban a püspök közbenjárását kérték, és koszorúkat, kokárdákat helyeztek el a kripta elé. A kedvükért mindig kinyitották az altemplom bejáratát, de nehézkes volt a lejutás. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy a hamvak a templomba kerülnek.
A püskök teste mumifikálódott
A helynök elmondta, a sírkamra kibontása után megállapították, hogy Márton Áron koporsója ép maradt, csupán az alsó deszkái kezdtek korhadni, a püspök teste mumifikálódott, temetkezési öltözete nem foszlott szét. Hozzátette, a püspök teste akkor válik ereklyévé, ha megtörtént a boldoggá avatása. Felidézte: Márton Áron nem a börtönben halt meg, így nem tekinthető az egyház vértanújának. Ezért a boldoggá avatásához egy olyan csoda leírása is szükséges, amely a közbenjárására történt. Ez egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás leírása lehet, mely azt követően következett be, hogy a gyógyulás érdekében Márton Áron közbenjárásáért imádkoztak.
ünnepi szent mise keretében, melyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit, és a magyar kormány képviselőit is meghívták.
Kovács Gergely posztulátor, aki a csütörtöki eseményen jelen volt, a Vasárnap című katolikus lapnak elmondta: „2015. április 22-én kelt Rómában, a Szentek Ügyei Kongregációnál az áthelyezési engedély, amelynek értelmében, a főpásztor vezetésével és felügyelete alatt kerülhet sor Áron püspök koporsójának áthelyezésére. Igaz ugyan, hogy ilyen eseményre általában a boldoggá avatás előtt szokott sor kerülni, a különleges szentszéki engedély kérését, amelyet a Gyulafehérvári Főegyházmegye terjesztett fel az illetékes vatikáni szervekhez az indokolta, hogy nehezen volt megközelíthető a püspök eddigi nyughelye. Az akadálymentesítés hiánya, a szabálytalan méretű lépcsők miatt, a biztonsági okokból is folyamatosan zárva tartott, csak külön kérésre, illetve nagyobb liturgikus ünnepek alkalmával látogatható kriptában a látogatók csak nehézkesen vagy egyáltalán nem tudtak imádkozni vagy tiszteletüket kifejezni. A Szentszék által latin nyelven kiadott engedély utasításokat is tartalmazott arra nézve, hogy kerülve az ünnepélyességet, zárt körben történjék a mai esemény, nehogy azt a látszatot keltsék, hogy már a boldoggá avatás következik, és ne legyen megtévesztő a hívek számára. Az új szarkofágba történő áthelyezéstől azt várjuk, hogy a hívek könnyebben imádkozhatnak Áron püspök sírjánál, kérhetik közbenjárását, fokozódhat Márton Áron élő tisztelete népének körében.”