Alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a alkotmánybíróság szerdán azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna, hogy a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt önkormányzati tisztségviselők ne veszítsék el mandátumukat.

A törvénymódosítás ellen Klaus Johannis államfő emelt alkotmányossági kifogást. Az elnök korábban megfontolásra visszaküldte a jogszabályt a parlamentnek, amely azonban június elején elutasította kifogásait, és ismét megszavazta a törvénymódosítást.

A jogszabály értelmében már csak akkor veszítették volna el mandátumukat a jogerősen elítélt választott önkormányzati tisztségviselők, ha letöltendő börtönbüntetést kaptak volna. Kivételt a megvesztegetésért vagy csúszópénz elfogadásáért elítélt polgármesterek, illetve megyei tanácselnökök képeztek volna, akiknek a mandátuma akkor is hivatalból megszűnt volna, ha felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték volna őket jogerősen.

Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság ideiglenes elnöke elmondta: a taláros testület egyhangú döntést hozott, és a törvénymódosítás egészét megsemmisítette, mivel az megkülönböztetést vezetne be a jogerősen bűnösnek talált önkormányzati tisztségviselők között. Hozzátette: a jogszabály eltérítette volna a törvényhozó testület eredeti célkitűzését is, amely azért rendelkezett a mandátum automatikus elvesztéséről a jogerősen elítélt választott önkormányzati tisztségviselők esetében, hogy feddhetetlenséget és felelősségteljes hozzáállást követeljen meg tőlük.

„Konjunkturális célok”

Az elnök alkotmányossági óvásában arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítás konjunkturális célokat követ, és nem tükrözi a társadalom általános érdekeit, ellentétes az alkotmány által szavatolt társadalmi értékekkel, és akadályozza a korrupció elleni harcot. Johannis azt a megkülönböztetést is kifogásolta, hogy a korrupciós bűncselekmények közül a törvényhozók kettőt kiragadtak, és például a befolyással való üzérkedést ezek szerint nem tartják összeférhetetlennek az önkormányzati mandátummal.

Az alkotmánybíróság szerdai ülésének napirendjén egy másik, a választott tisztségviselők feddhetetlenségi szabályait módosító törvény is szerepelt. A testület szeptemberre halasztotta a döntést a családtagjaikat alkalmazó törvényhozók büntethetőségét korlátozó jogszabály ügyében.