Gátat szabott az úgynevezett börtönirodalom-biznisznek a kormány: egy kedden elfogadott rendelete szerint bármennyi tudományos munkát publikálna is egy elítélt, ezentúl legfeljebb húsz nappal csökkenthetik büntetését.

Élénk közvitát váltott ki az év elején az igazságügyi minisztérium kimutatása, amelyből kiderült, hogy számos korrupciós ügy fehérgalléros elítéltje rendkívül termékeny szerzővé vált a rácsok mögött. A rabokat főleg az ihlette írásra, hogy az eddigi szabályozás szerint minden publikált tudományos dolgozat egy-egy hónappal lerövidítheti büntetésüket.

A 2013-ban hozott rendeletnek elvileg a társadalmilag hasznos munkát kellett volna ösztönöznie, valójában azonban kiskapuvá vált, amelyet üzletszerűen használnak ki az elítéltek büntetésük lerövidítésére. Míg korábban évente egy-két könyvet publikáltak a rabok, tavalyelőtt csaknem 70, tavaly pedig több mint 330 ilyen „tudományos dolgozatot” adtak ki.

Miután a sajtó megkérdőjelezte a hirtelen felvirágzott „börtönirodalom” tudományos értékét és azt, hogy valóban az elítéltek írták azokat, a Ciolos-kabinet februárban ideiglenesen hatályon kívül helyezte az írástudó elítélteknek kedvező rendeletet, most pedig úgy módosította, hogy azzal ne lehessen jelentősen csökkenteni a büntetést.

A kedden hozott sürgősségi rendelet szerint augusztus 31-e után csak azokat a börtönben írt könyveket, újításokat vagy szabadalmakat vehetik figyelembe a feltételes szabadlábra helyezést elbíráló bizottságok, amelyek tudományos értékét az oktatási minisztérium kutatásügyi országos tanácsa vagy a szabadalmi hivatal igazolja. Tudományos tevékenység címén ezentúl legfeljebb 20 napot engedhetnek el az elítélt börtönbüntetéséből, függetlenül attól, hogy hány könyvet vagy tudományos dolgozatot publikált.