A szenátus nem engedélyezte a Titus Corlățean elleni bűnvádi eljárást

Nem járult hozzá a szenátus ahhoz, hogy a korrupcióellenfes ügyészség (DNA) bűnvádi eljárást folytasson a parlamenti mandátummal rendelkező Titus Corlățean volt külügyminiszter ellen, akit hivatali visszaéléssel és a választójog gyakorlásának akadályozásával gyanúsítanak.

A keddi titkos szavazáson a szenátorok közül 26-an támogatták, 92-en pedig ellenezték társuk kiadását az igazságszolgáltatásnak.

A parlamenti többség annak ellenére akadályozta meg a volt külügyminiszter ellen kezdeményezett eljárást, hogy Klaus Johannis a keddi szavazás előtt felszólította a szenátust: ne akadályozza az igazságszolgáltatás munkáját. „Nem kell a bűnvádi eljárást megakadályozni. Ha egy törvényhozó ártatlan, akkor fel fogják menteni" - jelentette ki az államfő.

A volt külügyminiszter elleni bűnvádi vizsgálatot azonban a szenátus jogi bizottsága nem támogatta, Corlățean pedig „teljességgel megalapozatlannak" nevezett minden ellene felhozott gyanúsítást.

A DNA azt állítja a szociáldemokrata politikusról, hogy a 2014-es elnökválasztáson külügyminiszterként a külföldi szavazás rossz megszervezésével szándékosan akadályozta a hagyományosan jobbra húzó román diaszpóra voksolását, hogy ezzel saját pártja államfőjelöltje, Victor Ponta akkori kormányfő megválasztásának esélyeit növelje a jobboldal jelöltjével, Klaus Johannisszal szemben.

A bukaresti politikai elemzők szerint Victor Ponta éppen azért veszítette el a választást az esélytelenebbnek tartott Johannisszal szemben, mert kormánya akadályozni próbálta a külföldön élő román állampolgárokat választójoguk gyakorlásában. Miután az elnökválasztás első fordulójában hatalmas sorok alakultak ki a külföldi szavazóköröknél, az internetes fórumokon szerveződött tiltakozási hullám a második fordulóra példátlanul sok fiatalt mozgósított, akik megfordították a választás kimenetelét, Johannist juttatva az elnöki székbe.

Mint ismeretes, a politikai nyilatkozatokra vonatkozó mentelmi jog mellett a törvényhozóknak más előjogokat is biztosít az alkotmány: csak a parlament jóváhagyásával lehet előzetes letartóztatásba helyezni őket, vagy házkutatást elrendelni ellenük. Azon tisztségben lévő vagy volt kormánytagok ellen, akik törvényhozói mandátummal rendelkeznek, csak az illető ház jóváhagyásával indítható bűnvádi eljárás.

Kapcsolódók

Kimaradt?