Alacsony az érdeklődés a parlamenti választások iránt a külföldön élő több millió román állampolgár között: a regisztrációs időszak több mint felének elteltével eddig alig ezren jelezték, hogy levélben akarnak voksolni - derült ki a külügyminisztériumban tartott keddi sajtótájékoztatón.

Egyelőre újabb külföldi választókörzetek megszervezésére sincs igény: erre olyan városokban nyílna lehetőség, ahol legalább százan kérik ezt. Eddig összesen 334 ilyen kérés érkezett, de nem egy adott körzetből, hanem az egész világból - mondta a Marian Muhuleț, a választási hatóság alelnöke.

Romániában április 1-jétől augusztus végéig jelentkezhetnek be az év végi parlamenti választásokra a hivatalosan külföldön élő román állampolgárok, akik most először adhatják le voksaikat levélben.

Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken. Külföldön csak lakcímkártyával vagy a román útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, mint ahogy a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson.

A regisztrációs időszak a választások előtt 3 hónappal ér véget

Dan Stoenescu, a külhoni románokért felelős tárca nélküli miniszter felhívást intézett a diaszpórában élőkhöz, hogy éljenek az új választási törvény adta többletlehetőségekkel és jelezzék írásban voksolási szándékukat az illetékes román külképviseleteken.

A regisztrációs időszak a választások előtt három hónappal ér véget. Bár a voksolás időpontját még nem tűzték ki, azt nagy valószínűséggel november 20. és december 18. között bonyolítják le.

A hatóságok becslése szerint a több mint hárommillió külföldön élő román állampolgár közül mintegy félmillió rendelkezik bejelentett külföldi lakcímmel. Míg belföldön elvileg 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor, a külföldön élő több millió román állampolgár összesen négy képviselőt és két szenátort küldhet a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2012-es parlamenti választásokon valamivel több mint 60 ezren szavaztak külföldön, így a külföldi választókerületekből kevesebb vokssal lehetett mandátumhoz jutni mint belföldön.

A parlament azért tette mégis lehetővé, hogy a külföldön élők levélben is voksolhassanak, mert a 2014-es elnökválasztáson hatalmas sorok alakultak ki a külképviseletek előtt. Akkor az első fordulóban több mint 160 ezren, a másodikban pedig csaknem 380 ezren szavaztak külföldön, ám a külképviseletek előtt várakozók közül sokan nem jutottak sorra, és nem élhettek szavazati jogukkal.