Egy kis séta Bukarestben: Ceaușescu villájától Becali palotájáig

Évtizedeken át magyar festő vászna díszítette Ceaușescu dolgozószobáját, aki pompásabb sugárutat akart építeni, mint a Champs-Elysees, de diszkrétebb házban lakott, mint Gigi Becali.

Erdélyi magyar embernek illik utálni, de legalábbis mélységesen lenézni Bukarestet, öntudatlanul rávetítjük Trianonból eredeztetett minden feldolgozatlan keservünket. A „ronda”, „balkáni”, „semmi látnivaló nincs benne” minősítéseket olyanok is visszakézből kiosztják a román fővárosnak, akik életükben nem jártak a Dâmbovița partján, vagy legfeljebb, úton a Fekete-tenger felé, 15 évvel ezelőtt egyszer autóval áthaladtak rajta.

Pedig Bukarest, bár nem egy Róma vagy Prága, sőt Budapest is megelőzi, mint idegenforgalmi látványosság, határozottan érdekes, izgalmas lehet olyan ember számára, aki nyitott szemmel és szívvel utazik, s megpróbálja a világot nem a sztereotípiák torz szemüvegén át figyelni.

Keleties fogadó és német romantika

Az első alkalommal egy 1459-es dokumentumban említett település leginkább figyelemreméltó része a mintegy fél négyzetkilométeres óváros. Tizenegy néhány évvel ezelőtt, mikor felnőtt fejjel először jártam ott, a Lipscani utca és környéke tipikusan gettó-jellegű volt: az utcákon pucér purdék futkostak szeméthalmok között, lerobbantabbnál lerobbantabb épületek sorakoztak, melyeknek málló vakolatú homlokzatán, fájdalmas kontrasztként sejlett fel az egykori elegancia.

A városrész azóta látványos fejlődésen ment át, szórakozónegyed jelleget öltött, az egykor tekintélyes polgári házak többségét felújították, sorra nyílnak a bárok, sörözők és éttermek, némelyikül bármelyik európai fővárosban megállná a helyét. Áprilistól októberig alig lehet közlekedni a lokálok teraszai miatt, s feltűnően sok az idegen szó.

100 de beri áll egy cégéren a Șelari utcában, s az elnevezés nem tartalmatlan vendégcsalogató, ugyanis az itallapon 170 féle sör szerepel, köztük egyetlen egy hazai. A pincérlány elárulja, hogy egyidőben általában 70 százalékuk van raktáron, ami 120 fajta sört jelent. Az általam ismert, kiemelkedően leggazdagabb kínálatú kolozsvári kocsmában 35-40 sör közül lehet választani, de meg merem kockáztatni, hogy a magyarlakta vidékek valamennyi sörözőjében összesen nincs 120 féle sör.

A vendéglátóipari szolgáltatások tekintetében Erdélynek még Bukaresttől is van tanulni valója. A környék két legreprezentatívabb étterme műemléképületben működik: a Hanul lui Manuc egy, a XIX-ik század legelején épült, eredeti formájában megőrzött, karavánszeráj jellegű egykori fogadó, míg a Carul cu bere (Sörösszekér) a német romantikus építészet remekbe szabott darabja, ólomüveg berakásos ablakokkal, káprázatos, faragott belső díszítőelemekkel.

A gyomor élvezetei iránt közömbös utazóknak a Stavropoleos templom, a Villacrosse passzázs, az egykori fejedelmi palota romjai és a Cărturești Carusel könyvpalota az ajánlott látnivalók. Ez utóbbit ötszintes, 1000 négyzetméteres, elegáns és egyúttal funkcionális szentélye a könyvnek, melyet egy XIX. századi műemléképületben alakítottak ki. A budapesti Alexandra Könyvesházban és a Párisi Nagyáruház könyváruházában gazdagabb a felhozatal, de épületként, a Caruselnek jár a pálma.

Kolosszus Bukarest szívében  

Napjainkban Bukarest első számú idegenforgalmi látványossága a Casa Poporului (Népek Háza). Ceaușescu beteges grandomániájának e gyümölcse duplán szerepel a Rekordok Könyvében, az adminisztratív épületek kategóriájában csak a Pentagon előzi meg, a legnagyobb térfogatú épületek rangsorában pedig a harmadik helyen áll, a Keopsz piramis előtt.

Ahhoz, hogy ez a 6,6 hektár alapterületű beton és acélmonstrum létrejöhessen, 7 négyzetkilométerét törölték le a föld színéről a régi Bukarestnek, lebontva többek között egy stadiont és egy, az 1700-as években épült kolostort, 40 ezer embert telepítettek át. A kolosszusban tett vezetett látogatás érdekes bepillantást enged a 80-as évek Romániájának Ionesco tollára kívánkozó groteszk világába. Az emeletekre vezető lépcsőket több alkalommal vissza kellett bontani, majd újraépíteni, hogy a nép „hőn szeretett vezetőjének” se túl nagyot, se túlságosan kicsit ne kelljen lépnie.

Az épület tervezésén 200 fős építészkollektíva dolgozott, ami a nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal jelenséghez vezetett. Ennek eredményeként a színházteremből kifelejtették a kulisszákat, a függöny mögé közvetlenül masszív fal került, s a helyiséget lehetetlen volt elgondolt rendeltetése szerint használni. Az építkezés során kiderült, hogy a Kondukátor grandománként néha óvatos duhaj. A Casa Poporuluitól induló Egyesülés Sugárutat (Bulevardul Unirii) olyan szocialista Champs-Elysees-nek vizionálta, mely méretében felülmúlja azt. Ennek megfelelően, szélesebbre is építették Párizs híres főútvonalánál, kereken egy méterrel.

A főváros legújabb turisztikai objektuma a Primăverii utcában álló villa, melyben több, mint két évtizeden át a Ceaușescu-házaspár lakott. A Casa Poporului túlzó, értelmetlen léptékének láttán, valamint az abszurdumig fokozott önimádatuk ismeretében logikus a feltételezés, hogy a diktátor-család a hétköznapokban is eszetlenül nagyzoló, hivalkodóan fényűző életet élt, ám a valóságban rezidenciájuk és életvitelük viszonylag szolid volt.

A neoklasszicista stílusjegyeket viselő villa méretében elmarad számos jelenkori újgazdag otthona mögött, az egykori magyar arisztokrácia palotáiról nem is beszélve. Az épület berendezése és belső díszítése fényűző, de nem giccses, ami természetesen nem Ceaușescuékat, hanem az építészeket, belsőépítészeket és a dekorációkat kivitelező képzőművészeket dicséri, s mint lakótér élhető.

A magyarokat köztudottan nem szívlelő Nicolae Ceaușescu dolgozószobájának falán Ziffer Sándor egy nagybányai tájképe függött. Némileg meglepő, de a cipészből lett pártfőtitkár kedvenc időtöltése a sakk volt, s angolórákat is vett. Arra vonatkozóan, hogy nyelvtanulási erőfeszítései mennyire voltak sikeresek, az idegenvezető nem tud érdemi információval szolgálni.

A villában nappaliból, hálóból és fürdőből álló külön lakosztálya volt Elenának, valamint a három Ceaușescu-palántának, Nicunak, Zoénak és Valentinnek, egyedül a családfő kellett beérje egy, a nejével közös lakrésszel. A berendezések stílusa lakosztályonként változik, a neoreneszánsztól kezdve, az art decon át a neorokokóig. A fürdőszobákban, ellentétben a közszájon forgó szóbeszéddel, nem tömör-, hanem futtatott arany csaptelepek vannak. Városi legenda az is, hogy Nicolae és Elena minden ruhát egyetlen alkalommal viselt, este a személyzet el kellett égesse az aznapi toalettet.

A diktátor-házaspár ruhatára sértetlenül átvészelte a rendszerváltást, a látogatók bekukkanthatnak a gardróbjukba, még Ceaușescuné cipőit is megszemlélhetik, melyek néhány kivételtől eltekintve a temesvári Guban gyárban készültek. Ceaușescuék nem voltak gurmandok, egyszerű ételeket fogyasztottak, a kolozsvári Iris üzemben készült porcelán étkészletből. Néhány elkötelezett kutyabarát valószínűleg átértékeli a diktátor-párról alkotott eddigi véleményét, ha megtudja, hogy két labradort tartottak, melyek együtt aludtak velük a hálószobában, egy, a számukra fenntartott kereveten.

Nicolae és Elena maguk sétáltatták házi kedvenceiket a környező utcákban, ezeket ilyenkor lezártak a forgalom elől. Nem szeretem feldúlni az olvasók lelkét, ezért elárulom, hogy a két ebnek, gazdáiktól eltérően, kutya baja sem lett 1989 decemberében, egy tábornok fogadta őket örökbe, s természetes halállal múltak ki, az immár többé-kevésbé demokratikus berendezkedésű Romániában.

A villa lakóinak életét a hideg évszakban egy hangulatos télikert, nyaranta pedig növényekkel teli, szökőkutas belső udvar volt hivatott kellemesebbé tenni, na meg, évszaktól függetlenül, egy finom kivitelezésű, monumentális mozaikkal dekorált hatalmas uszoda.

Becali aranyaélete

A bukaresti városnézést stílszerűen egy jelenkori potentát, Gigi Becali Aviatorilor sugárúti palotájánál fejezhetjük be. A Ceaușescu-villa kimondottan szerény Becali 7 millió euróért vásárolt ingatlanja mellett. A bunkó megnyilatkozásairól elhíresült, juhászból lett nábob kastélya tipikus darabja a parvenük hivalkodó pompájának, nem csak a timpanon és a homlokzati ablakkeretek díszítőelemei ragyognak az aranytól, hanem a kerítés és a kapu dekorációi is.

A főbejárat mellett hatalmas feszület magasodik, aranyozott Jézussal. Az a benyomásom, hogy inkább Becali, mintsem a Megváltó dicsőségét hivatott hirdetni.  

 

A havasalföldi vajdák egykori palotájának romjai Belvárosi utcarészlet Manuc fogadója most is úgy néz ki, mint 200 évvel korábban A Carul cu bere, avagy német romantika a Balkánon Békebeli polgári ház az Erdély utca sarkán Mediterrán hangulatot áraszt a Xenofon utca A Dacia sugárút elit környéknek számít Bukarest sötét arca Karikatúraszerű Trajánusz szobor, a Rómát jelképező anyafarkassal Becali aranyos palotája A Ceaușescu-villa bejárata A néhai pártfőtitkár sakkasztala Ziffer Sándor tájképe Ceaușescu dolgozószobájában Kolozsvári Iris porcelánok a diktátor-család étkezőasztalán Zoe Ceaușescu baldachinos ágya Fényűző furdőszobabelső A kutyák kerevetje Ceaușescuék hálószobájában Elena ruhatárának néhány darabja Télikert zimankós napokra Uszoda mozaikkal A villa belső udvara A Cărturești Carusel könyvesház A Villacrosse passzázs

Kimaradt?