Törzsközönsége alakult ki Csíkszeredában a Márton Áron Főgimnázium nyugalmazott fizikatanára, Nagy Antal előadásainak. A pedagógusi bő éve beszél kéthetente közérthetően a tudománytörténet különböző témáiról. A Fény éve jegyében a hétfő esti téma a csillagászati műszerek és az űrkutatás volt.

Hétévestől nyolcvan évesig lebilincselte csíkszeredai hallgatóságát Nagy Antal nyugalmazott fizikatanár, aki bevallása szerint arra vállalkozott hétfő este: a tudományos világ által „A fény évének” hirdetett 2016-ban, egyszerű magyarázatokat ad néhány fénnyel- és más fizikai ténnyel kapcsolatos érdekességre.

Mint elmondta: a tudományos ismeretek bővüléséhez szeretne hozzájárulni, megmutatva a matematikai részletek mellőzésével a kérdéses jelenségek lényegét és alkalmazásukat. Az általunk megkérdezettek is ezt vallják az előadások erényének: Nagy Antal rajzol és magyaráz, percre se veszítve el a figyelmet, „mintha vetítene”.

Ugyanakkor egy fajta környezetteremtő részleteket is felvázol. Hétfő este, a távcsövek kapcsán, megtudtuk: Galileo Galilei a közfelfogás ellenére csak alig két évig foglalkozott távcsövekkel, és nem is ő volt az első csillagász – hanem igazából egy nagyszerű menedzser volt, aki ügyesen mozgott publikációival a Mediciek udvarában.  Az előadás során az is kiderült: semmi nyoma nincsen annak, hogy Kepler távcsőbe nézett volna - megcsinálta, de nem nézett bele.

A távcsövek fejlesztés-történetéből például kiderült: 1895 után a hivatásos űrkutatás számára nem készítenek lencsés távcsövet (refraktor), csak reflektort (tükrös), mert rájöttek, hogy a lencsék a saját súlyuk miatt torzítanak – az üveglencsék között ugyanis 2 méteres átmérőjű is volt.

Nagy Antal előadás-sorozat nem új keletű: már 2014 decemberében kezdeményezte a Beszélgetések a tudományról az ókortól napjainkig című sorozatot a csíkszeredai Kájoni János könyvtár vezetésének, azóta pedig folyamatosan készül kéthetente, izgalmas összefüggéseket ragadni ki a tudomány világából előadásaiban.