A külföldi turisták ismét felfedezték Romániát – állítják idegenforgalmi szakemberek, akik szerint évről-évre egyre többen keresik fel az országot. A legnépszerűbbek a nagyvárosok, a tengerpart, a hegyvidéki üdülők, és újabban megnövekedett a gyógyfürdők látogatottsága is.

Németország vezet – Izrael feljövőben

A Központi Statisztikai Intézet adatai szerint 2015-ben 2,2 millió turista érkezett Romániába. Németországból például 267 ezren jöttek. Legtöbbjük úti célját a nagyvárosok jelentették – közülük a leglátogatottabb Bukarest volt – de sokan a fekete-tengeri üdülőket valamint a Duna-deltát keresték fel.

A Fekete-tenger román partszakaszára tavaly csaknem 5000 német turista látogatott el. Az Országos Idegenforgalmi Ügynökségek Szövetségének elnöke, Aurelian Marin szerint ez természetes is, mivel a fekete-tengeri üdülőket a legintenzívebben éppen Németországban ajánlják a turistáknak.

De a fekete-tengeri román üdülőhelyek az amerikaiak előtt is népszerűek: 2015-ban több mint 2700 turista érkezett ide az Egyesült Államokból. Aurel Marin úgy véli, a viszonylag magas létszám a Konstanca környékén állomásozó amerikai katonáknak köszönhető, akik szabadidejüket szívesen töltik a tengerparton, hétvégeken a tengerparti szállodákat is igénybe veszik.

Az idegenforgalmi illetékesek az idei évre arra számítanak, hogy jelentősen megnő az izraeli turisták száma, jóllehet tavaly Izrael nem számított az öt ország közé, amelyből a legtöbb turista érkezett a román tengerpartra.

Idén a terveknek megfelelően júniustól kezdve heti három charter-járattal érkeznek izraeli turisták a Konstanca melletti Mihail Kogalniceanu röptérre.

Vonzó a Duna-delta

A statisztikáknak megfelelően tavaly 1,7 millió külföldi vendég érkezett a romániai nagyvárosokba – Bukarestbe és elsősorban a megyeszékhelyekre. Elsősorban üzletemberekről van szó, akik Bukarest mellett a Központi és a Nyugati régió megyeszékhelyeit keresik fel, többnyire üzletkötési szándékkal, vagy üzleti ügyekben. A legtöbb üzletember Németországból érkezik. A nagyvárosokba, Bukarestbe tavaly csaknem 204 ezer német vendég érkezett, Olaszországból közel 173 ezer, Izraelből több mint 160 ezer.

A hegyi üdülők esetében azonban Izrael vezet, innen közel 43 ezer turista érkezett. Ők többnyire repülővel érkeznek a Mihail Kogalniceanu repülőtérre, innen látogatnak el aztán mindenekelőtt a Déli-Kárpátokba, pontosabban a Prahova völgyébe.

De megnőtt a Nagyszebenbe érkező izraeli vendégek száma is, és nem kizárt, hogy már a közeljövőben közvetlen légijárat közi összes Izraelt Nagyszebennel. Ez így történt Nagyvárad esetében is, ahova az idei évtől kezdve charter-járat közlekedik.

A magyarországiak a fürdőhelyeket kedvelik

De a déli-kárpáti üdülőhelyeket, a Prahova völgyét kedvelik a bolgár turisták is. Ők nem csak hétvégére jönnek, de leggyakrabban több napot is időznek itt. A bolgár idegenforgalmi egységek most már bukovinai körútra is igényt tartanak.

A Központi Statisztikai Intézet adatai szerint a magyarországi és a Moldova Köztársaságból érkező turisták leginkább a fürdőhelyeket kedvelik. A magyar turistákat legfőképpen Szováta vonzza, ahol az esetek többségében a felújított, megfelelő szálláshellyel és kezeléssel rendelkező Danubius komplexumban szállnak meg, de szívesen keresik fel a székelyföldi üdülőket, városokat is, a moldovai köztársaságbeliek pedig Tusnádot, Kovásznát és Slanic Moldovát részesítik előnyben.

A Duna-delta elsősorban a német, a lengyel és a norvég turistákat vonzza. Tavaly közel 3400 német vendét utazott ide, a második helyet a lengyelek foglalják el – utóbbiak közül többen vadászni érkeznek a deltába. A norvégok egyelőre a dobogó harmadik fokára kerültek, de a következő években egyre többen utaznak majd a festői szépségű vidékre. Ők nem annyira a vadászatot kedvelik, mint inkább a „birdwatching”, a madármegfigyelés vonzza őket. A Duna-deltában ugyanis 327 madárfaj él

Az idegenforgalmi illetékesek az idei vére még több külföldi turistára számítanak, részben azért, mert a Lonely Planet 2016-ra a világ tartományai közül Erdélyt jelölte meg olyan célnak, amelyet érdemes felkeresni.