Magyar antiszemitizmus: hol az a két pofon?

Az antiszemitizmus, sajnos, ismét elharapózott a világban, elsősorban Európában. Magyarországon (de másutt, így Romániában is) – például már-már csak az az antiszemita, aki – túlzásba viszi a zsidózást. Nem véletlen az, hogy a Jobbik Magyarországon előretört és a parlamentbe került.

Lezsidózott jegyiroda

A zsidózás aggasztó méreteket öltött Magyarországon, ahol a „szalonképes zsidózást" követően az antiszemitizmus ismét kikerült az utcára, a meccsekre, el egészen addig, hogy egy idő óta a parlamentben is büntetlenül lehetett zsidózni – a jobbikos Gyöngyösi Márton ügye nem az első antiszemita megnyilvánulás volt (és csak az 1990-es rendszerváltástól számítva) az Országgyűlésben. Gyöngyösi most nemrégiben a magyar állam nemzetbiztonságára kockázatot jelentő zsidó származású honatyák összeírását sürgette.

Az antiszemita megnyilvánulások különösképpen megszaporodtak az utóbbi néhány évben. A „büdös zsidózás" nem egyszer már nem csupán személyeket, de egész intézményeket vesz célba. 2008-ban például lezsidóztak egy jegyirodát, amiért a Hungarica koncertjének jegyéért 100 forintos illetéket számolt fel. A hölgy nem elégedett meg mindezzel, hanem később molotov-koktélt dobott az irodára, amely teljesen kiégett.

Az aszemita „kísérő"

Három évvel ezelőtt valóságos tiltakozási hullámot indított el a zsidózó-cigányozó-buzizó fideszes képviselő és edelényi polgármester, Molnár Oszkár, aki a másságukat megvallókat betegnek minősítette és börtönnel fenyegette. Szavain nyomán a Demokratikus Hálózat néma, mécseses tiltakozást tartott a FIDESZ országos székháza előtt a nyilaspuccs 65. évfordulója alkalmából.

A kazincbarcikai városi bíróság felfüggesztette a polgármester ellen nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt indult büntetőeljárást, mivel Molnár Oszkár országgyűlési képviselő és csak a mentelmi jogának felfüggesztése után indítható ellene eljárás.dec5foto-1-gyongyosi

2010-ben, a Magyar Sziget fesztiválon a Hetek című lap munkatársait életveszélyesen megfenyegették, mozgásukban korlátozták. A riporterek engedélyt kértek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőitől, hogy az általuk szervezett Magyar Sziget tizedik, jubileumi rendezvényéről tudósíthassanak a Verőce melletti Csattogó-völgyből.

Ám a helyszínen csak a szélsőjobboldali rendezvény főszervezője, Zagyva György Gyula által kinevezett kísérő – aki csak az általa megengedett részleteket fotózhatták a sajtósok – jelenlétében vehettek részt az eseményen, és kötelezte őket, hogy meghallgassák a Zsidó médiapolitika Magyarországon című előadást, amelynek szószólója, ifjabb Tompó László arról beszélt, hogy „a zsidó a hazugság nagymestere, a megrontás klasszikus démona", „zsidolikus az, aki katolikus ugyan, de tiltja az árpádsávos zászló használatát, végül pedig a „zsidó sajtó" teljes bojkottjára szólította fel hallgatóságát.

A riporterek kísérője pedig arról tájékoztatta az újságírókat, hogy ő nem antiszemita, hanem aszemita, amit a magyar társadalom zsidómentességét jelenti. A Zagyvával készített interjúra pedig a riporterek úgy emlékeztek vissza, hogy a riportalany leheveredett egy ágyra „a kezében tartott karikás ostorral beszéd közben úgy hadonászott, hogy nem lehetett tudni: ütni fog-e, vagy csak gesztikulál", miközben arról beszélt, hogy a Magyar Szigeten vége a demokráciának.

Ha jönnek az izraeliek...

Egy évvel később, ugyancsak a Magyar Sziget, immár 11. kiadásán Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője és Dér Zsolt, a Betyársereg tagja a gerilla hadviselésről tartott előadást. Egyik fő gondolata az volt, hogy mit tesz majd a Betyársereg, ha izraeliekben, ha Magyarországra jönnek Merkava harckocsikkal vagy Lopakodó bombázókkal, biztosan nem lesz meg a morális kérdés, hogy szétlőjenek-e egy lakóházat. „És bennünk lesz-e annyi, hogy le merjünk lőni egy rohadt, tetves zsidót?" – tette fel a kérdést, mire a közönség soraiból többen azt kiabálták, hogy „lesz", majd kitört a taps.

E kijelentés kapcsán idén áprilisban a Pest megyei Rendőr-főkapitányság megszüntette közösség elleni izgatás bűntette elkövetésének gyanúja miatti eljárást, mert a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem várható eredmény.dec5foto-2-zagyva

A Betyársreg a Jobbik stratégiai szövetségese. 2009 nyarán a Toroczkai László –által szervezett Nemzeti Garancia-találkozón a „nemzeti oldal" legfontosabb erői képviseltették magukat: Szegedre látogatott Vona Gábor, Jobbik-elnök, Budaházy György, Kiss Róbert, a Magyar Gárda akkori főkapitánya, Zagyva Gyula, a HVIM elnöke, jelenleg a Jobbik parlamenti képviselője és Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy határozottan képesek együtt dolgozni a jövőben is, az együttműködés részleteit azonban stratégiai okokból nem hozták nyilvánosságra.

Színházban, oktatásban...

2011 februárjában a parlament egyik ülésén a magyar gárda mellényében ágáló Vona Gábor, a Jobbik vezetője a cigányság indokolatlan szaporulatáról beszélt, a házelnök, Kövér László azonban nem utasította rendre. Amikor pedig Németh Zsolt viszonylag hosszú felkészülés után meg parlamenti beszédét, akkor a jobbikosok „összesúgtak": nem találja a kipát!

Ugyancsak 2011-ben ismét botrányt váltott ki a döntés, miszerint Tarlós István, Csurka röviddel ezt követően Budapest főpolgármestere aláírta a jobbik-szimpatizáns Dörner György kinevezését az Új Színház élére, aki pályázatában nem titkolta, intendánsának Csurka Istvánt nevezné ki. Dörner egy lapinterjújában azt is megvallotta, örülne, ha Csrka Pártja, a MIÉP még „élne és virulna" és ha elég ereje lenne egy nemzeti radikális program véghezvitelére, büszkén adná nekik a szavazatát.dec5foto-3-Vona-mellenyben

Csurka röviddel ezt követően arról cikkezett, hogy a pesti zsidóság uralja a kultúrát, és vezetői, többek között a Dörner-pályázatot sokat támadó Ascher Tamásék mindent elloptak már.

A magyar közvéleményt ugyancsak megosztotta egy idei esemény is: Egerben, a város önkormányzatának egyik bizottsági ülésén elhangzott, hogy Székhelyi József, ismert művész azért nem léphetett fel tavaly Egerben, mert „egy SZDSZ-es büdös zsidó". Mindez egy hangfelvételről került nyilvánosságra, a jegyzőkönyvből ugyanis törölték a kijelentést.

De zsidóznak – még ha nem is tételesen – a magyarországi új Nemzeti Alaptantervben is, ahova bekerült például magyar fajiság és antiszemitizmus leginkább magával ragadó, e gondolatokat igen hatásosan előadó-feldolgozó és a köztudatba átvinni képes „apostola", Szabó Dezső is, aki a zsidóságot a magyarság végzeteként állította be. az alaptantervben helyet kapott ugyanakkor Tormay Cecile is – aki úgyszintén nem „zsidóbérencségéről" híresült el.

...sportban...

Idén rendezték meg a Magyarország-Izrael barátságos(?) labdarúgó-mérkőzést, amelyen a nézők egy része botrányosan viselkedett: a „mocskoszsidózás" mellett felharsant az Indul a vonat refrénje, majd az izraeli himnusz alatt hátat fordított a pályának. Azt nem tudni, kinek jutott eszébe éppen az izraeli válogatottat meghívni abba az országba, amelyben immár a politikai közbeszéd mindennapos eleme a nyílt, folyamatos antiszemita uszítás.

...politikában, parlamentben

2011-ben egy szélsőséges férfit „büdös zsidózva" és „hazaárulózva" rátámadt egy szocialista aktivistára, Lévai Katalinra a II. kerületi időközi választások független, az MSZP által is támogatott jelöltjének kampányzáró sajtótájékoztatója után. Az aktivista könnyebb sérüléseket szenvedett, telefonját összetörték.

Idén februárban ismét Gyöngyösi volt a „főszereplő": a The Jerusalem Post című lapnak nyilatkozva a Jobbik külpolitikai szóvivője, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke megkérdőjelezve a holokauszt magyar áldozatairól szóló ismert számokat, Izraelt egy náci rendszerhez hasonlított és pártja támogatásáról biztosította Iránt. A magyar Külügyminisztérium semmire sem kötelező nyilatkozatban szögezte le: elítéli a Jobbik parlamenti képviselőinek a holokauszt, az izraeli belpolitikai helyzet, valamint a közel- és közép-keleti politikai viszonyokkal kapcsolatos álláspontját, Magyarország pedig a Holokauszt-tagadás minden formáját visszautasítja.

Mindennek kapcsán a The Jerusalem Post idézte idézi a kelet-európai antiszemitizmus ismert szakértőjét, Dávid Kac professzort, aki szerint „sok mindent, amit a Jobbik mond, azt a Fidesz is magáévá teszi". Az antiszemitizmusnak egy bizonyos megnyilvánulását jobbközép véleménynek álcázzák. „A Jobbik – elvégezve a piszkos szélsőjobb munkáját – felhatalmazza az "álcázott szélsőjobbot" – magát a Fidesz-kormányt –, hogy jobbközépként mutassa magát a naiv nyugat-európaiaknak, annak érdekében, hogy egy mélységesen demokráciaellenes, antiszemita és a fasizmust magasztaló politikát űzhessen" – vélte a szakértő.dec5foto-4-tuntetes

Ugyancsak a magyar parlamentben a Jobbik parlamenti frakciójának tagja, Baráth Zsolt felemlegette a tiszaeszlári vérvádat. Azt mondta, egy tiszaeszlári lányt zsidók ölhették meg, ám ezt szavai szerint az igazságszolgáltatás igyekezett elkendőzni, így az eljáró bíró „külső nyomásra kénytelen volt" felmentő ítélet hozni. A tiszaeszlári vérvád, amelyben 1882-ben helyi zsidókat egy keresztény lány, Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával gyanúsítottak meg, a magyarországi antiszemitizmus leggyakoribb hívószava. Orbán Viktor minderre így reagált: a kormány visszautasít minden, az emberi méltóságot sértő megnyilvánulást.

Ez a kijelentés egyébként a Jobbik „mérsékeltjei" és „radikálisai" közötti is vitát gerjesztett.

Hol a két pofon?

Szinte végtelen lenne utóbbi évek magyarországi zsidózásainak listája, ezért – „távirati stílusban – még csak ennyit: 2010-ben a sziget biztonsági személyzete megfenyegette és lezsidózta az egyik ismert magyarországi DJ-t, Palotai Zsoltot. Tavaly Esterházy Péter szidalmazták. Idén Schobert Norbit januárban tetves zsidónak nevezték, ezért bezárta szentendrei Update Café-ját. Júniusban a 90 éves Scwitzer József nyugalmazott főrabbin volt a sor, majd októberben nem kerülte el sorsát a Milla-rendezvényről beszámoló egyik tudósító sem, akit még meg is lökdöstek és orrbavágtak...

A szélsőjobboldal mindinkább veszélyes akciói alapvető fenyegetést jelentenek a magyarországi demokráciára nézve. Az „újhungarizmus" szellemét sajnos a jelenlegi magyarországi miniszterelnök, Orbán Viktor szabadította rá az országra, amikor is 2006-ben lehetőséget vélt látni abban, hogy a felheccelt, gyújtogató tömeg segítségével puccsszerűen visszaszerezheti hatalmát. Politikai megfigyelők aggodalmaira reagálva, miszerint hogyan fogja majd visszagyömöszölni a palackba a szellemet, könnyedén így válaszolt: az utcára szabadult szélsőjobb kap két pofont és utána hazamegy.

Kimaradt?