Az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajzkutató, hogy jelentettek a román kommunista titkosszolgálatnak.

Amint a Krónika napilap felidézi, Könczei Csilla édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató - az erdélyi táncházmozgalom megalapítója - megfigyelési dossziéjának a tanulmányozása után indított, világhálós blogjában ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán íróról, valamint Balázs Péter festőművészről hozta nyilvánosságra, hogy fedőnéven jelentettek a Szekuritáténak. Könczei Csilla valamennyiük esetében közzétette a Securitate Irattárát Vizsgáló Tanácstól (CNSAS) kapott jelentést.

A dokumentumok szerint Szőcs István író, kritikus, műfordító Rusz Péter néven, Varró János irodalomtörténész, regényíró, műfordító Vincze János és Vasilescu néven, a Svédországban élő Veress Zoltán költő, író, műfordító Ovidiu, míg Balázs Péter festőművész Balogh Iosif néven írt jelentéseket a politikai rendőrségnek.

Könczei Csilla feltárja azt is, hogy a Szőcs Istvánt - Szőcs Géza költő, volt magyar kulturális államtitkár édesapját - többször is szembesítette a dokumentumokkal. A néprajzkutató szerint nem tagadta, hogy ő a jelentések szerzője, de közölte: a nyilvánosság előtt nem vállalja ügynöki múltját.

A most leleplezett írók közül Veress Zoltánt 1952-ben elítélték kommunistaellenes röplapok terjesztése miatt, 1954-ben szabadult a börtönből. Varró Jánost az '56-os forradalommal való szolidaritásért ítélték 16 év börtönre, 1964-ben általános kegyelmi rendelettel szabadult.

Marosi, Márkos, Szilágyi

Könczei Csilla "szekusblogja" alapján korábban Xantus Gábor kolozsvári televíziós operatőr-rendezőről, az 1998-ban elhunyt Marosi Péter szerkesztőről, kritikusról és színházigazgatóról, valamint az 1981-ben elhunyt Márkos Albert zeneszerzőről, zeneakadémiai tanárról derült ki, hogy együttműködött a Securitatéval. Az erdélyi magyar közvéleményt mindeddig leginkább az döbbentette meg, hogy 2006-ban Szilágyi Domokos költőről is kiderült, Balogh Ferenc néven jelentett a Szekuritáténak.

A CNSAS szóvivője, Ancuta Median az MTI-nek elmondta, az általa képviselt intézmény csupán annyit tesz, hogy az érintettek kérésére felfedi: kit rejtenek az álnevek. A Szekuritáté álneves forrásainak azonban csak egy része minősül a Securitate kollaboránsának. Utóbbi besorolást a bíróság adhatja, ha az álneves jelentésekben a Securitate egykori forrása a totalitárius rendszer elleni megnyilvánulásokat jelentett, és ezekkel sértette mások szabadságjogait.