Közel negyven rendezvényt, négyszáz közvetlenül érintett fiatalt, több mint kétezer résztvevőt és 85 bevont szakértőt és előadót szavatol a magyarországi új Nemzedék Központ, a kolozsvári PONT Csoport és a Magyar Ifjúsági Központ összefogásával induló K Plusz tehetségkutató program.

A K plusz című program célja a Kolozsvár vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása abban, hogy elindíthassák gazdasági és társadalmi vállalkozásaikat. A program 2016 júniusáig tart, szervezői 45 millió forint pályázati támogatást nyertek az Emberi Erőforrások Minisztériumától a Nemzeti Tehetségprogram révén.

Farkas András, a PONT Csoport alapító tagja hétfőn elmondta: Kolozsváron egyre inkább előtérbe kerül nemcsak a magyar, hanem a román közösségben is a tehetséggondozás, a program célja pedig a Kolozsváron és vonzáskörzetében élő tehetséges fiatalok felkutatása és támogatása. A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma ezt 45 millió forinttal támogatja.

Kreatív vállalkozásfejlesztő tréningeket, nyilvános találkozókat szerveznek majd, olyan projekteket, amelyeknek alkalmazható hasznuk van – vázolta fel Farkas. Emellett a hagyományosan megszervezett rendezvények is a program részévé válnak, a csatlakozó intézményeknek, szervezeteknek köszönhetően – hangzott el.

Tanulni járnak Kolozsvárra

Dr. Süveges Antal, a magyarországi Új Nemzedék Központ elnöke az együttműködés fontosságát hangsúlyozta, egy olyan együttműködés létrehozásának jelentőségét, amely valós eredményeket biztosít. Ispirálja őket Kolozsvár mint ifjúsági főváros, tanulni járnak ide, és látják, hogy milyen felhajtó ereje van egy ilyen címnek – fogalmazott Süveges.

Mint kiemelte, a programban egyrészt a hagyományos tehetséggondozási értékek megőrzésére figyelnek, másrészt a határon túli és hazai tehetséggondozással foglalkozó szervezetek együttműködését tartják szem előtt, ugyanakkor fontos számukra a tehetségbarát környezet megteremtése.

Az ifjúság Kolozsvár egyik legfontosabb erőforrása

Saját tapasztalata is azt mutatja, hogy bár csodákat nem tehettek, mégiscsak jelentős átalakuláson ment át az a viszonyrendszer, amely az önkormányzatot az ifjúsági szervezetekkel összeköti – fogalmazott Horváth Anna. Kolozsvár alpolgármestere kiemelte: nincs túl sok város sem Romániában, sem Közép-Kelet Európában, ahol a lakosság 25 százalékát egyetemisták teszik ki. Az egyetemisták Kolozsvár egyik legfontosabb erőforrását jelentik, ezzel az erőforrással pedig tudni kell élni - magyarázta az elöljáró. 

Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja arra hívta fel a figyelmet, az együttműködési készség nélkül nincsenek konkrét eredmények. "Nemrég ünnepeltük a szórvány napját, számos javaslat, gondolat hangzott el. Amikor a szórvány jövőjéről gondolkodunk, akkor elsősorban a jelen programhoz hasonló gyakorlatias programokat kell elképzelni" – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette, fontos felismerni azokat a területeket, amelyek újabb kiaknázandó lehetőségeket rejtenek. 

Talpas Botond, a Magyar Ifjúsági Központ elnöke elmondta, számos olyan szervezet működik, amely valamiért nem tudja láthatóvá tenni magát. Éppen ezért fontos, hogy a szervezetek együttműködjenek egymással, mert így könyebben anyagi forráshoz juthatnak. 

A projekt hosszú távú célja, hogy komoly kapcsolatok alakuljanak ki az ifjúság és a vállalkozói szféra között, hogy Kolozsvár alternatívát nyújtson a nyugati városokkal szemben. Egy ilyen program fenntartását akár a vállalkozói szféra is átveheti – hangzott el.