A magyar nyelvű oktatás színvonala elmarad a román nyelvűétől, de jobban teljesítenek az anyanyelvükön tanuló magyar gyermekek azoknál, akiket szüleik a jobb érvényesülés céljával román iskolába iratnak - hangzott el azon a kisebbségi oktatási konferencián, amelyet a torockói Duna-házban tartanak csütörtökön.

Papp Z. Attila, az MTA Kisebbségkutató Intézetének az igazgatója romániai teljesítményfelmérések eredményei alapján jutott arra a következtetésre, hogy még Hargita, Kovászna, illetve Kolozs megye román diákjai is átlagosan jobb eredményeket érnek el például matematikából az országos felmérőkön, mint a magyar diákok. A kutató szerint ez azzal magyarázható, hogy a romániai magyar nyelvű oktatási rendszer nem képes integrálni azokat, akik gyengébb képességgel rendelkeznek.

Ferenc Viktória, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója a nemzetközi tanulói teljesítménymérési program (PISA) adatai alapján állapította meg, hogy az anyanyelvükön tanuló erdélyi magyar gyermekek mind matematikából, mind szövegértésből jobb eredményeket érnek el a románul tanuló magyar gyermekeknél.

Kapitány Balázs, KSH Népességtudományi Kutatóintézet kutatója hívta fel arra a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet ellenére nagyobb szervezettséggel, a források szakszerű elosztásával sok olyan erdélyi településen is fenntartható lenne a magyar nyelvű oktatás, ahol ez az elmúlt években válságba jutott. Három olyan konkrét esetet mutatott be, amikor magyar döntéshozók jó szándékú, de szakmailag nem kellőképpen megalapozott döntései vezettek a magyar oktatás leépüléséhez.

Kántor Zoltán a konferenciát szervező Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója, a tanácskozás szünetében az MTI-nek elmondta, a kisebbségi oktatás kérdése egyszerre oktatáspolitikai és nemzetpolitikai kérdés. A kutató szerint az erdélyi magyar nyelvű oktatás számára a minőség javítása a kihívás. „Mondjuk ki: verseny folyik a többség és a kisebbség között az oktatásban. Ha a magyar oktatás nem tud felzárkózni, sőt jobb lenni a románnál, egyre több szülő fogja a román iskolát választani a gyermekei számára” – fogalmazott Kántor Zoltán.

Az eseményt megnyitó Grezsa István, a határon átnyúló beruházások ellenőrzéséért felelős miniszteri biztos azért tartotta fontosnak a tanácskozást, mert szerinte az elkövetkező két-három évben dől el, hogy a trianoni döntés századik évfordulóját „gyarapodó nemzetként, vagy a vesztességeit feldolgozni képtelen, a negatív folyamatokba beletörődött nemzetként” fogjuk megélni. A miniszterei biztos a bevándorlási hullám kedvező hatásának tekintette, hogy összehozta a cseheket, szlovákokat, szerbeket a magyarokkal, és reményét fejezte ki, hogy a nyomás alatt a román-magyar viszony is javulni fog.