„2012-ben Románia fordulóponthoz érkezett" – szögezte le előadásának nyitásaként Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki a kolozsvári Evangélikus Püspökség Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhelyének meghívottja volt szerdán este. A beszélgetés házigazdája Adorjáni Dezső evangélikus püspök volt, moderátora pedig Egyed Péter író, filozófus, egyetemi tanár.

Az RMDSZ elnöke Magyar sorsközösség Erdélyben címmel tartotta meg előadását, amelyben az ország és az erdélyi magyar közösség előtt álló kihívásokról beszélt.

„Idén lezárult egy ciklus, amely a romániai magyarság, és általában a romániai társadalom számára 1989-ben kezdődött. Az elmúlt 23 évben két meghatározó cél állt a társadalom előtt, amely befolyásolta az ország sorsát: az euro - atlanti szövetséghez és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezek mellett kihívás volt a demokratikus intézmények létrehozása és működtetése, amely nem ment minden esetben simán. A NATO és az EU - csatlakozás után azt tapasztaltuk, hogy Románia számára nincsenek olyan nagy célok, amelyeket követnie kellene, új kihívások nélkül maradt, és egyfajta céltévesztésben maradt a társadalom, amelyet a gazdasági válság még inkább megerősített" – mondta bevezetőjében az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor megállapította, 2012-ben az irányt nem csak a következő négy esztendőre alakítják, hanem a most hozott döntések egy újabb, két évtizedes periódust határoznak meg.

A restitúció lesz az első teszt

A politikus szerint a tulajdonjog helyzetének a rendezése lesz az első nagy teszt a parlamenti választások utáni Romániának. „Talán egyesek számára jelentéktelen ügynek tűnik, ám a tulajdonjog biztosítása és helyreállítása a demokrácia egyik alappillére, az országnak pedig 2013 tavaszáig választ kell adnia a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának. Ide ugyanis az elmúlt 23 esztendőben több mint 7000 keresetet nyújtottak be Romániából, ezért kérnek egy tiszta, világos és demokratikus jogszabályt az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről" – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy a Mihai Răzvan Ungureanu által vezetett kormányban konfliktust okozott ez a kérdés. Az RMDSZ ugyanis határozottan ellenezte azt a megoldást, mely szerint megszűnik a természetbeni visszaszolgáltatás, és a kárpótlás összegét az ingatlan piaci értékének 30 százalékában állapítják meg.

„Ezt nem fogadtuk el, le is került a napirendről, a kormányváltás miatt pedig Románia új határidőt kapott. A mi álláspontunk ugyanaz, mint eddig: vissza kell adni a volt tulajdonosnak minden olyan ingatlant, amely létezik, a már lebontott ingatlanok esetében pedig a kárpótlás összegének reálisnak kell lennie, a válságra való tekintettel ezt az állam néhány éves részletben fizetné meg a volt tulajdonosnak" – részletezte az RMDSZ elnöke.

Parlamentáris köztársaságot akar az RMDSZ

Kelemen szerint az alkotmány módosítása a követező olyan téma, amely hosszú évtizedekre meghatározza az ország irányát. Azt mondta: a 2003-ban elfogadott alaptörvénynek világosan látni a hibáit: konfliktushelyzet áll fenn az ország intézményeinek működése között, nincsenek világosan leírt hatáskörök.

Az RMDSZ álláspontja az, hogy egy teljesen új alaptörvényt kell megfogalmazni, amely választ ad arra, hogy Románia milyen államformát kíván működtetni: elnöki, fél-elnöki vagy parlamentáris köztársaságot. „Véleményünk szerint a parlamentáris köztársaság megfelelő az ország számára, ahol az államelnök hatáskörei korlátozottak, gyakorlatilag reprezentatív szerepet tölt be.

Számunkra nagyon fontos az, hogy az új alkotmányba bekerüljenek a kisebbségekre vonatkozó kollektív- és nyelvi jogok. A magyar nyelvet hivatalossá akarjuk tenni ott, ahol a magyarok tömbben élnek, az Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája szempontjai szerint" - mondta Kelemen Hunor.

Új régiókat kell kialakítani

A történelmi régiók visszaállítása mellett áll ki az RMDSZ akkor, amikor az ország adminisztratív-területi újrafelosztásáról, és a fejlesztési régiókról tárgyal a parlament – emlékeztetett Kelemen.
"Az egykori, történelmi régiókat kell visszaállítani Romániában úgy, hogy megtartjuk a megyéket. A régiók viszont közigazgatási jogköröket és feladatokat kapnának, a Szenátus pedig átalakulna a Régiók Tanácsává. Erre vonatkozóan a román politikában már elindult egy gondolkodás, hátra vannak még a nagy viták, de az már biztos, hogy a 2014-2020 közötti uniós költségvetési tárgyalásokat Románia a mostani fejlesztési régióival nem kezdheti el. Az új regionális felosztás pedig kitörési pontot jelenthet az autonómiatörekvéseinknek is" – emelte ki a szövetségi elnök.

A verseny nem mozgósít

Kelemen Hunor összegzésképpen elmondta, ezek azok a kihívások, amelyek előtt Románia áll, kérdés, hogy az RMDSZ, a romániai magyarok érdekvédelmi szervezete ott lesz-e a döntések meghozatalánál.

„ A kérdés az, hogy elég erősek leszünk-e ahhoz, hogy befolyásoljuk a döntéseket, hogy ne a kispadról figyeljük a játékot. Világosan kell látni azt, hogy a romániai magyarság a maga 6,5 százalékával nem tud olyan lehetőséget teremteni, hogy két magyar politikai alakulat egymással versengjen a parlamenti választásokon. Az önkormányzati választásokon volt verseny, az eredmény pedig 86 százalékos támogatottságot jelent az RMDSZ-nek, 7 százalékosat az MPP-nek, és 7-et az EMNP-nek. Ilyen körülmények között azt várni, hogy a 86 százalék igazodjon a 7 százalékhoz nagy magabiztosságra, vagy elvakultságra vall" – mondta kelemen Hunor.

Emlékeztetett arra, hogy a magyar politikai alakulatok közötti verseny nem mozgósít, nem hoztak vissza szavazókat, a magyar részvétel a választásokon nem ugrott meg a románokhoz képest. „A verseny elidegeníti és eltávolítja a bizonytalanokat. Az, aki ebben a pillanatban megosztja a közösséget, nem az RMDSZ-nek árt elsősorban, hanem az erdélyi magyarságnak" – szögezte le előadása végén a szövetségi elnök.