Egy 4. vagy 5. századi kora keresztény bazilika falait fedezték fel horvát régészek Délkelet-Szlavónia legnagyobb városa, Vinkovci közelében.

Az archeológusok fél - két és fél méter mélységben találtak rá a föld alatt mintegy 15 ezer négyzetméter területen a kora keresztény komplexumra, így a falak mellett a nyolcszögletű keresztelő medencére, valamint több sírra – írta a politikaplus.com nevű horvát honlap. Hrvoje Vulic, a régészcsoport vezetője úgy véli, Josip Bunsmidre (1858-1929) kiváló vinkovci archeológus, aki a mostani lelőhely közelében nagy mennyiségű követ, téglát tárt fel, valószínűleg szintén a Polion templomhoz tartozó maradványokra bukkant. Valószínűsíthető ugyanis, hogy a feltárt nagy templomot Szent Polion tiszteletére építették, ugyanis az ott alapított város a 3. században püspöki székhely volt, Szent Eusebius és Szent Polion lakhelye. A terület a Duna és a Száva folyó között már 8500 éve lakott volt, a római korban a Cibaliae nevű város feküdt Vinkovci helyén.

{loadposition otp}A legújabb leletekre geofizikai módszerekkel, georadarral, magnetométerrel, mikroszeizmikus mérésekkel akadtak rá, ezekkel a korszerű eszközökkel kapavágás nélkül földeríthető, hogy mi húzódik a mélyben. A vezető régész megjegyezte, hogy a talált anyagok, így a márvány is megerősíti, hogy a terület a mediterrán kultúrkörhöz tartozott. Vinkovciban tártak föl áprilisban a római korból való, mintegy 50 darabos ezüst luxus étkészletet, amelyet bemutattak a nyár elején a zágrábi iparművészeti múzeumban.

Az 1990-es években a délszláv háború konzerválta a lelőhelyet, mert a közelében húzódott a frontvonal, és később is megközelíthetetlen volt, mivel aláaknázták a területet. Csak három éve kezdődhetett újra a hely régészeti feltárása.