Budapest után Bukarest is elutasította az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) azt a kérését, hogy módosuljon a román-magyar alapszerződés.

A román külügyminisztérium szerint semmi nem indokolja az épp 19 évvel ezelőtt Temesváron aláírt román-magyar alapszerződés felülvizsgálatát. A külügyi tárca az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált szerda este vélhetően az EMNP kérésére reagált.

Leszögezte: Románia jogállam, amely alkotmányi szinten garantálja a kisebbségekhez tartozó személyek jogait és részvételüket az egész társadalmat érintő döntések meghozatalában. Hozzátette, az ország a területén élő kisebbségek hozzájárulásával modellértékű megoldást alakított ki a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmére, mely az interkulturalitás elvén alapul.

 A román külügyi tárca szerint Románia határozott intézkedéseket tesz a kisebbségvédelmi keretegyezmény, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában vállalt kötelezettségei teljesítésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a nemzetközi jogban csak ez a két dokumentum szól jogokról és kötelezettségekről a kisebbségek tekintetében.

"Romániát semmilyen nemzetközi egyezmény nem kötelezi arra, hogy etnikai alapon biztosítson területi autonómiát. (…) Azok a dokumentumok, amelyekre az alapszerződés módosításának a kezdeményezői hivatkoznak csupán jogi kötelezettség nélküli ajánlások és értékelések, ennek megfelelően pedig nem írják elő az államoknak a területi struktúráik újraszervezését, vagy az etnikai alapú területi autonómia biztosítását" - állapította meg a román külügyi tárca.

Hozzátették: kizárólag az államok hatáskörébe tartozik, hogy miként szervezik meg területi struktúráikat, és miként biztosítják a jó kormányzást. A kért kulturális autonómia és területi autonómia nem alkutéma más államokkal, és nem rendezhető kétoldalú szerződéssel.

A román külügyminisztérium emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az alapszerződés is megszabja azt a keretet, amelyben a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos kérdésekről tárgyalni lehet, ez pedig a román-magyar kisebbségi vegyes bizottság.

Hozzátette: a román fél rendszeresen szorgalmazza a kisebbségekről szóló párbeszéd újraindítását, és annak a megállapodásnak a megkötését, amelyet még 2011-ben kezdeményezett. Nyomatékosította, hogy a vegyes bizottság az egyetlen intézményes forma a kisebbségekről szóló román-magyar párbeszéd folytatására.