Nem kötelező lecserélni a régi kazánokat, de már most megéri megtenni

Idéntől fontos változás elé nézhet az, aki lakásába felszerelt egyéni hőkozponttal fűti, vagy fűtené lakását és állít elő meleg vizet: az Európai Unió energiahatékonyságot célzó rendelete értelmében szeptember végétől nem hozhatók forgalomba, vagy csak korlátozottan az EU tagállamaiban a gázzal működő „hagyományos” kazánok, vízmelegítők és a melegvíz-tároló tartályok.

Ez Romániára nézve annyit jelent, hogy szeptember 26-tól nem importálhatók az úgynevezett hagyományos égésű kazánok, de a raktáron lévőket még értékesítik. A rendelet nem kötelezi arra a lakókat, hogy szeptembertől kicseréljék a régi típusú, nem kondenzációs készülékeket, de aki most tervezi egy új beszerelését, annak melegen ajánlott.

Az uniós rendelet célja, hogy minél kevesebb energia felhasználásával, kevesebb károsanyag-kibocsátással lehessen a házakat fűteni, vagy meleg vizet előállítani. A rendelet pontosan előírja, hogy milyen feltételeket kell teljesíteniük a gyártott és forgalomba hozott készülékeknek. Az egyik alapfeltétel a 86 százalékos szezonális hatásfok, amelyet csak a kondenzációs gázkazán képes teljesíteni. Ez a fűtőkészülék a füst hőjét is hasznosítja. A pontos feltételek itt és itt olvashatók.

Az uniós rendelet azon megfogalmazása, hogy szeptember 26-tól csak 86 százalékos hatásfokú gázkészüléket lehet forgalomba hozni és/vagy üzembe helyezni, azt jelenti, nemzeti hatáskörbe került annak eldöntése, hogy a forgalmazásra vagy pedig az üzembe helyezésre vonatkozzon ez a határidő. Miután a rossz hatásfokú készülékek megléte a közép-kelet-európai országokra jellemző, a jogalkotó megnézte a környező országok gyakorlatát. Így például Szlovéniában és Észtországban sem forgalomba hozni, sem pedig üzembe helyezni nem lehet 86 százalékosnál alacsonyabb hatásfokú készüléket szeptember 26-tól. Ezzel szemben Csehországban és Lengyelországban szeptember 26. után forgalomba hozni nem, de üzembe helyezni bármeddig lehet az eddig az időpontig megvásárolt készüléket (MTI)

Számunkra a berendezések energiahatékonyságának ellenőrzése egyszerű lesz, hiszen a rendelet kötelezi a gyártókat, hogy a készülékeket lássák el úgynevezett energiacímkékkel. A B energetikai osztálynál gyengébb kazánok, vízmelegítők gyártását, forgalmazását a rendelet nem engedélyezi, vagy csak korlátozottan az Unió tagállamaiban szeptember végétől.

A címke tartalmazza a külön fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokot, a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt.

"Számunkra a rendelet mindenképp jó"

Megkeresésünkre Juhász Gábor, kazánok szervizelésével foglalkozó kolozsvári szakember elmondta, üdvözli az uniós döntést, hiszen a kondenzációs készülékek kevesebbet fogyasztanak, és nem szennyeznek annyira. „Mindenkinek jó az, ha gondolunk az unokáinkra, nem csak a zsebünkre” - jegyezte meg.

Tájékoztatása szerint a régi típusú kazánok körülbelül a nyolcvanas években jelentek meg, és az ekkor kidolgozott technológia alapján gyártják az új, nem kondenzációs kazánokat most is. A kondenzációs kazánok, ha megfelelő fűtőrendszerre szerelik őket, akár a 30 százalékos energiatakarékosságot is elérik, tehát az áruk aránylag gyorsan megtérül. A környezetkímélő készülékek minél kisebb hőmérsékleten dolgoznak, annál jobb a hatásfokuk.

Egy régi típusú hőkozpont ma körülbelül 2.000 lejbe kerül, ennél hozzávetőlegesen 200 euróval drágább a takarékosabb változat. Juhász Gábor szavai szerint a kondenzációs kazánok már tíz éve „divatosak” Romániában, Kolozsváron például már jóideje szerelnek ilyeneket, az újdonság tehát inkább az, hogy a régieket előbb-utóbb nem lehet majd beszerezni.

Arra a kérdésre, hogy mennyire változtatja meg a kazánpiacot az EU kötelező rendelete, a szakember megjegyezte, várható, hogy lemegy a kevésbé szennyező készülékek ára, ezért is érdemes nemcsak a hőkozpontra, hanem az egész fűtőberendezésre odafigyelni. „Ha például a fűtőtestek régi típusúak, nem érjük el a maximális energiatakarékosságot” - jegyezte meg.

Mindig vannak kivételek és további szigorítások

A 2013-ban meghozott uniós rendeletben a szigorítások alól kivételt képeznek a kapcsolt rendszerű, illetve gyűjtőkéménybe kötött berendezések, így azok forgalomban maradhatnak, amíg a készülékek káros anyag (nitrogén-oxid) kibocsátására vonatkozó értékek 2018-ban életbe nem lépnek. Hivatalos statisztikák szerint az Európai Unió tagállamaiban közel ötmillió lakóház használ közös, nyitott égéstermék-elvezető rendszert, melyeket műszaki (és pénzügyi) okok miatt nem cserélhetik le hatékonyan kondenzációs készülékekre.

2018. szeptemberétől tehát megszabott érték alatt kell tartani a fűtőberendezések károsanyag- kibocsátását, 2017 szeptember 26-tól pedig azt is megszabják, hogy mekkora lehet például a melegvíz-tároló tartályok hőtárolási vesztesége. 

A címlapon szereplő kép forrása: Digi24

Kimaradt?