Több ezer pakisztáni mobiltelefon-előfizető kapott ismeretlen feladótól egy csodáról beszámoló üzenetet a közelmúltban: az állt benne, hogy szeptember 18-án földrengés pusztította el azt a washingtoni mozit, amelyben a több muzulmán országban erőszakos tiltakozást kiváltó, A muszlimok ártatlansága című, Mohamed prófétát gyalázó filmet vetítették. Allah kimutatta dühét amiatt, hogy a film az iszlámot és Mohamed prófétát gyalázta, a hívőknek tehát nem kell félniük attól, hogy haragjukat az iszlámot lekicsinylő és prófétáját szidalmazó Nyugatra ömlesszék.

Érzelmi manipuláció

Washingtonban természetesen nem volt földrengés, és nem dőlt össze egyetlen mozi sem. A szóban forgó amatőr filmről készített bemutató pedig a YouTube-nál nem jutott tovább.
Hasonló hamis üzenetek milliókat győztek meg a 2001. szeptember 11-i támadások után arról, hogy a zsidókat előre figyelmeztették, maradjanak távol a Világkereskedelmi Központ ikertornyaitól, miután pedig az amerikai különleges erők katonái végeztek Oszama bin Ladennel, névtelen üzenetek azt állították, hogy az abbotábádi támadás színjáték volt csupán, az al-Kaida vezérét hónapokkal korábban megölték.

Elemzők szerint az érzelmi manipulációk rácáfolnak arra az állításra, hogy a tiltakozások a mohamedánok haragjának spontán kifejeződései. Az iszlámot és prófétáját érő inzultusok miatti felháborodást tükröző megmozdulások a modern kori politika részei. A világi vezetők a külföldi uralom ellenzésére összpontosítottak, az iszlamisták pedig azzal az állítással rukkoltak elő, hogy az iszlám nem csupán vallás, hanem politikai ideológia is. A mai napig gyakran az iszlamisták azok, akik felhívják a figyelmet olyan, a vallást érő támadásokra, amelyek egyébként észrevétlenek maradnának, és arra használják őket, hogy tömegtámogatást szerezzenek. Erőfeszítéseikhez gyakran az iszlámot gyűlölőktől kapnak segítséget, akik úgy igyekeznek tőkét kovácsolni maguknak, hogy az iszlámot a nyugati civilizációra leselkedő veszélynek festik le.

Felháborodás – ismeretlen művek miatt

Az elmúlt két évtizedben többször voltak heves, a Mohamed prófétát és az iszlámot ért támadások miatti tiltakozások.

Ezek résztvevői egyik esetben sem olyasmi miatt tiltakoztak, amit mindennapi életük során láttak vagy olvastak. Rushdie Sátáni verse című művét leszámítva egyetlen tiltakozást kiváltó dolog sem volt széles körben hozzáférhető azelőtt, hogy az indulatok felizzottak. Az iszlamisták először bemutatták a vitatott anyagot hallgatóságuknak, majd azzal keltettek indulatot, hogy rásütötték: egy világméretű, az iszlám megrágalmazására szőtt összeesküvés része.

Ismeretlen vagy alig ismert könyvek és szerzők is felhasználhatók az indulatok felszítására.

A Dzsamaat-i-Iszlami nevű pakisztáni iszlamista párt 1971-ben, nem sokkal azután, hogy megalázó vereséget szenvedett egy választáson, felfedezte A szerelem török művészete című, 1933-ban megjelent kézikönyvet, amelyben becsmérlő megjegyzések találhatók Mohamed prófétáról.

A kirobbant zavargások során keresztény templomokat támadtak meg, (akkor még legálisan működő) italboltokat fosztottak ki, és a lahori brit konzulátust is támadás érte.

Allah, a legkönyörületesebb...

Az iszlám hagyományokban nincs semmi, ami azt követelné a mohamedánoktól, hogy vonuljanak az utcára, és dobáljanak követ vagy gyújtogassanak minden alkalommal, amikor azt hallják, hogy valaki megsértette a vallásukat. A Korán minden fejezete úgy kezdődik, hogy „Allah, a legkönyörületesebb és legkegyesebb nevében", és arra biztatja a hívőket, hogy büntetés helyett inkább gyakoroljanak kegyelmet.

Az iszlamisták felfogásában a világ megosztott az ummah (a hívők közössége, amelyet ők egy nemzetként írnak le) és a többiek között. Az iszlám tudósai és politikai vezetői sokkal nagyobb figyelmet szentelnek a Nyugat felemelkedésének, mint az ummah hanyatlásának. Világszemléletüket jól tükrözi az iszlám egyik tudósa, az indiai Abul Haszan Ali Nadvi egyik könyvének arab címe. Míg angolul a mű a semlegesen hangzó Az iszlám és a világ: a muszlimok felemelkedése és hanyatlása, és annak hatása az emberiségre címmel jelent meg, az arab változat címe: Mit veszített a világ a mohamedánok hanyatlásával.

A cím azt sugallja, hogy „hanyatlásunk veszteség a világnak". „Nem kell változtatnunk semmit. A Nyugatnak kell változtatnia a dolgokon, hogy ne veszítse el azt, amit civilizációnknak köszönhet" – hangzik az üzenet.

„Felháborodás-ipar"

A „felháborodás-ipar" gondoskodik arról, hogy a muzulmánok a továbbiakban is másokat vádoljanak a helyzetük miatt, és tehetetlenségüket átkozzák ahelyett, hogy gazdasági, politikai és társadalmi kérdésekre összpontosítanának.

A részben nagy olajtartalékokkal megáldott 22 arab ország rossz gazdasági működése is jelzi, hogy mennyire képtelenek a mohamedán tudósok és politikusok megérteni és népeiknek elmagyarázni az ummah erejének hanyatlását. Az arab országok összesített GDP-je 2010-ben 1,9 billió dollár volt, míg az Európai Unióé 17,5 billió. Egyedül Spanyolország hazai összterméke is kitett 1,43 billió dollárt, pedig nem rendelkezik olaj- és gázkészletekkel. A nyugati nemzetek gazdagsága a termelésből és az innovációból származik, amelyek nem túl népszerűek a mohamedán többségű országokban.{loadposition inter}

Egy, a mohamedánok által hanyatlásukról lefolytatott valódi vita esetleg feltárhatná, hogy az ottomán és mogul birodalmak miért nem fogadták el a nyomtatást több mint két és fél évszázaddal azután sem, hogy Johannes Gutenberg feltalálta. Esetleg arra is magyarázat születhetne, hogy miért nem használták ki a mohamedánok az ipari forradalmat, a modern banktevékenység, a biztosítás és a részvénytársaságok nyújtotta lehetőségeket. Ehelyett azonban a polémiák nagy része a valódi és elképzelt történelmi igazságtalanságokra koncentrál.

A deficit: a tudás

A 2002-es Arab Fejlesztési Jelentésben megemlített "tudásdeficit" tovább nő.

A világ összes írástudatlan felnőttjének durván a fele a mohamedánok között található, és a kétharmaduk nő. A 11 milliós Görögországban több könyvet fordítanak le idegen nyelvről, mint az egész, 360 millió lakosú arab világban. A 9. század óta, amikor Bagdad abbászida uralkodói ösztönözték a tanulást és a kor viszonyaihoz mérten hatalmas könyvtárat építettek, mindössze 100 ezer könyvet fordítottak le más nyelvekről arabra. Annyit, amennyit ma évente más nyelvekről spanyolra fordítanak.

Ezer évvel ezelőtt a mohamedánok élen jártak a matematikában és más tudományokban. Ma feltűnően hiányoznak minden, találmányokat vagy tudományos és technológiai újításokat felsoroló listáról.

Nem véletlen, hogy csak néhány olyan arab ország van, amely eleget tesz a Freedom House nevű független szervezet szabadsággal kapcsolatos kritériumainak. Úgy tűnik, hogy ezen a zord valóságon az „arab tavasz" sem változtat.

Hanyatlás, gyöngeség, tehetetlenség és gyámoltalanság – ezek azok a szavak, amelyek ma a leggyakrabban fordulnak elő a muzulmán vezetők beszédeiben és írásaiban. Mind a négy dolog felháborodást szül, ami azoknak az embereknek a válasza, akiknek nincs erejük változtatni a körülményeiken.

Az iszlámellenesség terjedése Európában és Észak-Amerikában segíti az iszlamistákat abban, hogy ne hagyják lenyugodni a kedélyeket. A „Mi ellenük!" jelszóval mindig el lehet terelni a figyelmet a „Mi a problémáink ellen!" figyelmeztetésről.{loadposition szeben}