Visszaküldte az áfacsökkentési törvényt a parlamentnek az államfő

Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra az áfa-csökkentésről rendelkező új adótörvényt Klaus Johannis államfő pénteken.

A parlament csaknem egyhangúlag - az államfő pártjának tekintett ellenzéki Nemzeti Liberális Párt támogatásával - szavazta meg júniusban az új adótörvényeket, amelynek értelmében jövő évtől 24-ről 19 százalékra csökkenne az áfa Romániában.

Az államfő jelezte: elvileg üdvözli az adócsökkentés gondolatát, de hiányol egy olyan hatástanulmányt, amely igazolná, hogy az áfa-csökkentés nem borítja fel a költségvetési egyensúlyt, hiányolja a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéseket. Johannis szerint a görög válság közepette Románia kockázati besorolása is jelentősen romolhat: egyebek mellett ezért is az adótörvénykönyv újragondolását kéri a parlamenttől.

Az elnök úgy vélte: a pénzügyi politikának tartózkodnia kell mind a túlzott adóterhek, mind drasztikus adócsökkentések bevezetésétől. Rámutatott: a 2010-es megszorítások sorozata (amikor 19-ről 24 százalékra emelték az áfát, és 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét) immár történelem, nincs szükség újabb kockázatos adópolitikai húzásokra.

Victor Ponta Facebook-üzenetben bírálta az államfő döntését. Szerinte Johannis vagy a kormány gazdaságpolitikáját próbálja minden eszközzel akadályozni, a következményeket figyelmen kívül hagyva, vagy külföldi megrendelést teljesít, amikor "Románia érdekei ellen cselekszik".

A nemzetközi hitelezők is ellenzik

Cosmin Marinescu gazdaságpolitikai elnöki tanácsos egy pénteki sajtótájékoztatón kifejtette: az államfő egyebek között azért sem hirdette ki az adótörvényt, mert ahhoz a kormány nem tudta megszerezni a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság hozzájárulását. Románia nemzetközi hitelezői többször jelezték: attól tartanak, hogy az állami kiadások lefaragása nélkül bevezetett áfacsökkentés jelentős mértékben megnövelné - akár meg is duplázhatja - a költségvetési hiányt.

Marinescu rámutatott: az áfacsökkentés a GDP legalább 2,9 százalékára rugó deficitet eredményezhet, holott Románia a Brüsszelnek megküldött középtávú költségvetési céljaiban (MTO) egy százalékos GDP-arányos hiányt vállalt. Az elnöki tanácsos szerint nem szabad kizárólag a fogyasztásra alapozni a gazdasági növekedést, úgy vélte, fontos lenne újraindítani az állami beruházásokat, amelyek lefaragásával jelentős költségvetési megtakarításokat ért el a Ponta-kabinet.

A parlament elvileg szeptemberig vakáción van, de nem kizárt, hogy az adótörvénykönyv újratárgyalása miatt rendkívüli ülésszakot hívnak össze.

Kapcsolódók

Kimaradt?