A tea, a kedvenc olvasmány, a váltás alsónemű, és hasonló holmik kerülnének bele az általunk megkérdezettek szerint abba a táskába, amit az apokalipszis előtt egy nappal töltenének meg a legfontosabbnak ítélt tárgyakkal.

Lehel (Sepsiszentgyörgy) az iPodját mindenképp magával vinné egy hordozható akkumulátor társaságában, valamelyik kedvenc olvasmányát – például Charles Stross The Jennifer Morgue című könyvét –, és „annyi teát, amennyi csak belefér még”, ez utóbbit egyrészt, mert valamit innia kell majd, másrészt, mert remek valuta lehet az új világban.

A Korunk szerkesztője, Rigán Lóránd mondhatni apokalipszis, de mindenképpen zombiapokalipszis-szakértő, így körültekintő választ adott. Olvasmányai alapján – amennyiben kifejezetten a zombi-forgatókönyv valósul meg –,harapásgátló S&M-bőrszerkó-váltóruhát (2 db.) visz magával, szegecses maszkostól, ha pedig totális környezeti katasztrófa sújtja a bolygót, akkor lekvárt – utóbbit, mert egy szó, és sokáig eláll.

Andrea (Kolozsvár) elsősorban Nabokov Lolitáját csomagolná be, és szerezne egy napelemes motorbiciklit, ami bár nem férne be egy bőröndbe, de hasznát venné a hosszú utakon. Mivel magai is elsősorban a zombiapokalipszisre készül, ezért otthonról elvenné a nagyon súlyos rézhattyú-szobrát is, mert azzal hatékonyan leüthetné a motorra felszállni akaró zombikat. A történetet továbbgondolva azt is elmondta, egy a zombikat integráló intézményt alapítana a későbbiekben.

„Attól függ, mi marad meg az apokalipszis után a tárgyaim közül” – válaszolja a kérdésünkre a kolozsvári Levente: „lehet, még bőröndöt sem vinnék, mert nem lenne, mit belecsomagolni. Ha mégis, akkor viszont az alapvető személyes tárgyakon kívül Mika Waltari történelmi regényeit cipelném. Egy digitális zenelejátszó is mindenképp jól fogna, megtöltve változatos művekkel. Szárított teafüveket is pakolnék a csomagomba, illetve jegyzetfüzetet és írószereket is.”