A gyanúsított miniszterelnök: mit állít a DNA?
Volt ügyvédi minőségében 17 rendbéli okirat-hamisítással, folytatólagosan elkövetett adócsalásban való bűnrészességgel és pénzmosással, miniszterelnökként pedig három rendbéli érdekkonfliktussal gyanúsítja a korrupcióellenes ügyészség Victor Pontát. Mit állít a DNA?
A képviselőház jogi szakbizottsága hétfőtől elemezni fogja a legfőbb ügyésznek azt a kérését, hogy a parlament járuljon hozzá a Victor Ponta elleni bűnvádi eljárás lefolytatásához a miniszterelnöki mandátuma alatt ként elkövetett feltételezett bűncselekmények miatt. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) azt állítja, hogy a politikus kormányfőként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat.
Ha a parlament nem járul hozzá a bűnvádi eljárás lefolytatásához, akkor a kormányfő megőrizheti tisztségét. Ebben az esetben ugyanis az államfő nem függesztheti fel tisztségéből Victor Pontát. Ám a miniszterelnököt nem csak az összeférhetetlenségi szabályok megsértésével gyanúsítják, hanem olyan bűncselekményekkel – okirat-hamisítás, adócsalásban való bűnsegédlet és pénzmosás –, amelyeket még ügyvédként követett el. Ezek kivizsgálására már beindult a bűnvádi eljárás ellene.
Ezt vizsgálja most a parlament
A DNA közleményében emlékeztet Victor Ponta kormányfőként, 2012 augusztusában a parlamenttel való kapcsolattartásért felelő miniszterré, decemberben az országos érdekű beruházások tárcavezetőjévé, 2014 februárjában közlekedési megbízott miniszterré, és egy hónappal későbben pedig közlekedési miniszterré nevezte egykori ügyvéd kollégáját, Dan Şovát.
A sorozatos kinevezések hátterét az ügyészek szerint képezte, hogy Victor Ponta mintegy 250 ezer lejes hasznot húzott a Şova Dan-Coman ügyvédi irodától, valamint megkapta egy gépkocsi ingyenes használati jogát. A miniszterelnök 2007 októbere és 2008 decembere között havi 7900-14 000 lejes juttatásban részesült az ügyvédi irodán belüli szakmai együttműködésért, amelynek azonban – a korrupció elleni ügyészek adatai szerint – semmilyen alapja nem volt, Victor Ponta ugyanis semmiféle ügyvédi munkát nem végzett Dan Şova számára. Ezek az összegek meghaladták a 180 ezer lejt.
Ugyanakkor 2008 novembere és 2009 júniusa között Victor Ponta ingyenesen használhatta a Şova és Társai ügyvédi iroda tulajdonában levő lízinges Mitsubishi személygépkocsit. Mi több, a kormányfő 2009 júniusában hivatalosan átvállalta a lízingszerződést, anélkül azonban, hogy fizetett volna Dan Şova cégének. Az ügyészek szerint a gépkocsi Victor Ponta nyomatékos kérésére került a későbbi miniszterelnökhöz.
Havi 3000 euró – semmiért?
A DNA szerint több bűncselekményt Victor Ponta ügyvédként követett el. Az ügyészek azt állítják: bizonyítani tudják, hogy a turceni-i és rovinari-i hőerőművektől kapott összegekből a Şova és Társai ügyvédi iroda által bevételezett összegek kizárólag Dan Sovához, valamint környezetéhez kerültek.
Az ügyészek adatai szerint 2007. augusztus 30-án a Dan Şova által képviselt Şova és Társai valamint a Ponta Viorel-Viorel egyéni ügyvédi iroda szakmai együttműködési szerződést kötött, amelynek értelmében Victor Ponta ügyvéd havi 2000 eurót kapott. 2008 áprilisától ezt az összeget 3000 euróra emelték. Az együttműködési megállapodást egyébként 2008 decemberében írták alá – éppen akkor, amikor Dan Şova miniszter lett. Magyarul: Dan Şova pénzért vásárolta meg Victor Pontától a miniszteri tisztséget – állítja a DNA.
Addig is azonban Victor Ponta 2007 októbere és 2008 decembere között 16 számlát állított ki feltételezett munkákról, amelyekért több mint 180 ezer lejt kapott. Mint kiderült, ezt az összeget el nem végzett tevékenységekért vette fel a miniszterelnök – olvasható az ügyészek közleményében.
A DNA szerint a 2011 májusa és októbere között pénzügyi ellenőrzések alkalmával Victor Ponta megegyezett Dan Şovával abban, hogy utóbbi hamis jelentéseket állítson ki a Victor Ponta által végzett tevékenységről, így 2011 augusztusában elkészültek a hamis jelentések. Ezeket az ügyészek szerint egyszerűen egymásról másolták le, számítógépes nyelven „copy-paste” eljárással készültek. A Dan Şova ügyvédi iroda ügyvédei később kijelentették, soha életükben nem dolgoztak együtt Victor Pontával. A miniszterelnök ezeknek a pénzeknek egy részéből két luxuslakást vásárolt egy előkelő bukaresti negyedben – állítja a DNA.
A Rovinari és Turceni dossziék esetében a gyanús szerint 2007 és 2011 között Victor Ponta ügyvédi irodája törvényellenesen kötött szerződést a két hőerőművel. A DNA-hoz egyébként három panasz érkezett be arra az időszakra, amikor Victor Ponta még nem volt miniszterelnök.