Mintegy kétezren vettek részt csütörtökön Sepsiszentgyörgy központjában azon a székelyzászlós tüntetésen, amelynek az volt a célja, hogy megvédje a székely jelképeket a háromszéki prefektus, Codrin Munteanu sorozatos támadásaitól, és megmutassa, hogy Székelyföld létezik.

A Kovászna megyei RMDSZ által szervezett tüntetéshez csatlakozott minden magyar politikai szervezet, így a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői is.

Vitték a székely zászlót, mint a cukrot

Mint arról beszámoltunk, Tamás Sándor háromszéki és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-elnök bejelentette, hogy az első 500 érkezőnek székely zászlót adományoznak, azzal a kéréssel, hogy tűzzék ki azt tömbházuk, magánházuk homlokzatára. Csábító volt a székely zászlók osztásának ígérete, hiszen már fél órával a tüntetés kezdete előtt több százan álltak sorfalat a prefektúra épülete előtt.

16 óra előtt néhány perccel megjelentek a székely zászlót osztó önkéntesek, akiket megrohant a tömeg, és percek alatt elkapkodták a lobogókat, majd azokat magasba tartva újra felsorakoztak a kormányhivatal épülete elé. A megmozdulásra Háromszék, de Székelyföld több településéről is érkeztek résztvevők.

Példás magyar egység

„Azért gyűltünk össze, hogy megmutassuk, létezik Székelyföld, ragaszkodunk jelképeinkhez, van zászlónk, van himnuszunk, szülőföldünket úgy hívják, hogy Székelyföld. Elvárjuk a román kormánytól és hivatalnokaitól, hogy tisztelje jelképeinket” – vezette fel a tüntetést Márton Lóránd sepsiszentgyörgyi színész. A megmozdulás szónoka, Tamás Sándor háromszéki tanácselnök megköszönte, hogy minden magyar politikai szervezet az ügy mellé állt. „Mindennapi dörzsölődéseink ellenére együtt vagyunk”, mondta a szónok, majd rámutatott: „aki szelet vert vihart arat”.

Tamás Sándor felsorolta Codrin Munteanu prefektus sorozatos támadásait: a címeres megyezászló, a települések lobogói, a Kónya Ádám Művelődési Ház, az Incze László Céhtörténeti Múzeum magyar megnevezését. Diszkriminatívnak tartja, hogy a Bod Péter megyei könyvtár igazgatója beszél magyarul, centivel méri, hogy a száz százalékos magyar falvakban a román vagy a magyar tábla-e nagyobb, kifogásolja az erdei útjelzéseket, a községháza vagy az "Isten hozta" feliratokat, és nem engedélyezi, hogy Sepsiszentgyörgyön legyen Petőfi Sándor utca, miközben Bukarestben is lehet ilyen. Tamás Sándor rámutatott, hogy Kovászna megye tanácsának épületére éppen a tüntetés napján helyezték el a hivatalos megnevezések mellé a „megyeháza” táblát, és várja, ezért mikor érkezik a bírósági idézés.

Autonómiával küzdenének a basáskodás ellen

„A prefektus egyetlen rajzszeget sem hozott Kovászna megyébe, és nincs rendben az, hogy sorozatosan támadja jelképeinket. Lehet-e ezt tovább tűrni?”, kérdezte a szónok. „Autonómiát” skandálta válaszul a tömeg. Tanulékonyabbá, alázatosabbá kell válniuk azoknak, akik a Székelyföldet is magába foglaló országot vezetik, folytatta Tamás Sándor, aki szerint amikor felvonnak egy zászlót, az két dolgot jelenthet: sikerrel véget ért egy küzdelem, vagy éppen akkor kezdődik. „Most kezdődik a küzdelem azért, hogy megváltozzon a Székelyfölddel szembeni szemlélet, hogy a népnyúzó politikusok ne tudjanak basáskodni”, szögezte le a háromszéki tanácselnök, aki szerint azt akarják, hogy Székelyföld azoké legyen, akik megdolgoznak érte, akik szeretik, és nem azoké, akik kigúnyolják.

Székelyföld azoké legyen, akik bíznak benne, zárta beszédét Tamás Sándor, aki ezt követően a prefektúra portáján hagyott egy petíciót, mivel Codrin Munteanu, bár az épületben tartózkodott, nem vette azt át személyesen. „Codrin Munteanu prefektus kérjen bocsánatot a székely néptől”, mindössze ez állt a petícióban, mondta Tamás Sándor, aki szerint ha elmarad a bocsánatkérés, újabb tüntetést szerveznek.„Mindenki hozzon magával még két embert, mert mi is hozunk még ezer székely zászlót”, mondta Tamás Sándor. A közel egyórás tüntetés a székely és a magyar himnusz eléneklésével ért véget.