A rosszindulatú melldaganatok képesek "manipulálni" a csontszövetet, hogy elősegítsék az áttétképződést - erre a következtetésre jutottak a Sheffieldi Egyetem és a Koppenhágai Egyetem kutatói.

Az áttétes mellrák az esetek 85 százalékában egyéb szervek mellett a csontokban is metasztázisokat képez - számolt be a Nature brit tudományos lapban megjelent tanulmányról a BBC News.

A brit és a dán kutatók felfedezték, hogy a mellrák áttétes formáinál a vérben magasabb egy enzim, a LOX (lipoxil-oxidáz) szintje, a fehérjét a tumorsejtek termelik. A csont egy élő, folyamatosan változásban lévő szerv, megfelelő szerkezetét, állagát az összehangolt csontlebontási és csontképződési folyamatok biztosítják. Egérkísérletekkel a brit és a dán kutatók viszont kimutatták, hogy a LOX-enzim megzavarja a csontátépülés élettani folyamatát, így károsodik a szerkezete, szövethiányok alakulnak ki. Gátló gyógyszerek alkalmazásával azonban megakadályozható a csontáttétek képződése.

A növekvő enzimaktivitást csupán az úgynevezett ER-negatív mellráknál figyelték meg, amely az esetek harmadát teszik ki, viszont sokkal agresszívabb, mint a melldaganat egyéb formái.

Az állatkísérletekkel bebizonyosodott, hogy az áttétképződés megakadályozható csontritkulás elleni készítmények, bifoszfonátok alkalmazásával is. "Az elsődleges daganat sejtjei mintegy előkészítik a talajt a további terjeszkedésükhöz, megváltoztatva az enzim segítségével a csontszövet állagát, ezáltal megkönnyítve a beépülésüket" - magyarázta Alison Gartland, a Sheffieldi Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője, aki szerint kutatásaik jelentős előrelépést jelentenek az áttétképződés megakadályozása szempontjából.