Sokan hallottak már a Debrecenhez közeli Ondódról, a Zemplén megyei Pornóapátiról, a Pest megyei Bugyiról vagy a gömöri Dobfenékről. Romániában is vannak furcsa helységnevek, amelyek a román nyelv ismerői számára nagyon murisnak tűnnek. Ezekből válogattunk néhányat.

Ötven évvel ezelőtt, 1965-ben az akkor kommunista pártvezér, Gheorghe Gheorghiu-Dej aláírásával ellátott rendelettel próbálták „megtisztítani” a román nyelvet. A rendelet egészen pontosan arról szólt, hogy néhány, a „román helységnevek hagyományától idegen település nevét változtassák meg. A törvény hivatalosan a Román Népköztársaság területi felosztásának módosítására vonatkozott, és a Nagy Nemzetgyűlés Hivatalos Közlönyében jelent meg.

„Fenékfalviak”

A törvény megszövegezői valószínűleg jókat kuncogtak a névváltoztatásra ítélt helységek nevének olvasásakor (nevetni ugyanis akkortájt nem igen volt tanácsos). Argeş megyében egy falunak Zeama Rece volt a neve, jó magyarsággal tehát „Hideglöttynek” hívhatnánk. Neve ma már Recea – a hideg tehát végül is megmaradt, csak a lötty tűnt el.

Puturoasa magyarul nyilvánvalóan Büdösfalu. A falut a rendelkezés értelmében Teiuşulra keresztelték át – ez viszont nem összetévesztendő Teiuşsal, vagyis Tövissel. Ugyancsak Argeş megyénél maradva, minden bizonnyal nem szívesen vallották meg lakhelyüket a spurcaţi-iak – vagyis a Mocsokfalviak. A település a hangzatos Oltişorul nevet kapta, úgy is mondhatnánk tehát, hogy az Olt lemosta a faluról a piszkot.

Az egyik Bákó megyei falu lakói szintén nem szívesen mondták meg, hogy hova valósiak, hiszen kiderült, hogy lakhelyük Fundu lui Bogdan – azaz „Bogdánsegge”. Most már siretuli lakosok – azaz itt is egy folyót hívtak segítségül. Nagyjából hasonló helyzetben voltak a Hunyad megyei Valea Dosuluiban, vagyis Fenékvölgyében élők. Jelenleg már ők is „vízmentiekké” váltak, települések neve Izvorul Ampoiului, vagyis Nagyompoly.  

Vâlcea megyében az egyik falut Căcăcioasának hívják, amit jó magyarsággal mondjuk „Kakásfalvának” fordíthatnánk. Egy olténiai község neve Dosurile, azaz Ülepfalva volt, ma éppen ellenkezőleg, Vârfuriléra, azaz „Csúcsfalvára” keresztelték át, egy másik községet pedig Poponeţi-nek hívtak. Ma Fulgának nevezik. Pedig magyarul egészen jópofán hangzott volna a „Popsifalva”...

Diliház?

A Bacău megyei Floceşti falu neve apró betűváltozáson ment át, mai becsületes neve Floreşti. A Bánságban Omor falu szó szerint "Gyilokfalunak" fordítható: a település mellett volt az Omoru Mică névre hallgató falu, vagyis „Kisgyilokfalva”. A két település neve ma már Roviniţa Mare és Roviniţa Mică. Csakhogy a két település hivatalos magyar jelenleg ma is Omor, illetve Omori Nagypuszta.

Brassó megyében laktak, egészen 1965-ig a „félkótyagfalviak”. Netotu mai hivatalos neve Gura Văii, amit magyarul Vojkaházának mondanak. „Hasonszőrűek” laktak 50 évvel ezelőtt Bukarest közelében is, ők a „Félkegyelmű” – románul Nătărai – falu lakosai. Igaz, ők ma már Újfaluban, vagyis Satul Nouban élnek. De nem messze van innen „Diliháza”, azaz Balamuci, amely jelenleg a Sitarul nevet viseli.

Finom fordításban…

Kolozs megyében Sulăreşti (férfi) lakói feltehetően büszkék lehettek települések nevére, hiszen magyarra (nagyon finoman lefordítva) fordítva, „Hímvesszőtelkén” laktak. Persze, ma már Poienile Mogoş falu a lakhelyük. Hasonlóképpen kérkedhettek a Puleni község férfi lakosai is, akik (ugyancsak szépítő fogalmazásban) „Bájdorongon” éltek. Jelenleg azonban Valea Măruluiban, vagyis tehát Almavölgyben laknak.

Kevésbé büszkén vallották be azonban településük nevét a Beleştii de Jos és a Beleştii de Sus – vagyis Alsó- és Felső Bekapod – faluban élők. Településük aztán a Făgetul de Jos és Făgetul de Sus nevet kapta. Beszterce-Naszód megyében még most is van egy falu, Spermezeu, vagyis „Ondód”, amit magyarul azonban Ispánmezőnek neveznek. Hasonlóképpen Kolozs megyében is létezik a magyarul némi pajzánkodással „Kiverdének” fordítható Beliş, amelyet Jósikafalvának hívnak. A Prahova megyei Fututa községet pedig a már megvalósult szexuális aktus nevével illethetnénk magyarul. Gorj megyében szintén van egy település, a neve Curva – ezt talán fölösleges is lenne magyarra lefordítanunk.

Országnév is lehetne…

A Bákó megyei Lunca Găinarilorban lakók sem kérkedtek szülőfalujuk nevével, amit magyarosan „Tyúktolvaj-völgynek” nevezhetünk. A völgy ma is megmaradt, csak immár Békás-völggyé változott. Olténiában létezik egy Haimanale, vagyis magyarul „Tekergőtelek” nevű település, Iasi megyében pedig van egy ma már Crângul Nounak nevezett falu, aminek korábbi neve Valea Mitei volt, vagyis „Jattvölgy”.

Ez utóbbi akár országnév is lehetett volna…