Elméletileg nem kizárt, de nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy Ferenc pápa Romániába látogasson – nyilatkozta a maszol.ro-nak Potyó Ferenc. A gyulafehérvári érsekség pápai prelátusát annak kapcsán kérdeztük, hogy az elnöki hivatal szerint a katolikus egyházfő elfogadta Klaus Johannis meghívását.

Klaus Johannis vatikáni látogatása után az elnöki hivatal közölte, hogy Ferenc pápa elfogadta az államfő meghívását Romániába. A látogatás időpontja nem ismeretes, a közlemény szerint ezt majd „diplomáciai úton” egyeztetik a felek. A gyulafehérvári római katolikus érsekség pápai prelátusa, Potyó Ferenc azonban úgy véli: „nagyon-nagyon kicsi” a valószínűsége annak, hogy Ferenc pápa valóban eljöjjön Romániába, és ennél is kisebb az esély arra, hogy Erdélybe is eljusson.

„Ezek a meghívások legtöbbször protokollárisak. Egy az, hogy Ferenc pápa igent mondott a felkérésre, és más az, hogy el is jön Romániába. Sajnos a romániai látogatásának nagyon sok akadálya van, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez megvalósul” – jelentette ki a maszol.ro-nak Potyó Ferenc, hozzátéve: a szentatya sem fiatal már, nyolcvan felett jár.

Az ortodoxokhoz közeledett II. János Pál

A pápai prelátus emlékeztetett arra, hogy II. János Pál pápa 1999-es romániai látogatása is csak hosszas egyeztetések, lobbizások eredményeként valósult meg, és csak a román fél által megszabott szigorú feltételekkel: a szentatya a történelmi magyar egyházak minden igyekezete ellenére erdélyi településeket nem kereshetett fel.

Potyó felidézte: 1999-ben II. János Pálnak eltökélt szándéka volt a nagy millenniumi ünnepség közeledtével, hogy összebékítse a keleti és nyugati egyházakat. Ennek érdekében meg akart látogatni egy ortodox többségű országot is, példáját mutatva a párbeszédnek, az ökuméniának.

„A többi ortodox egyházban nagy volt az ellenállás, természetesen a román ortodox egyház egy része sem lelkesedett érte. A látogatás megvalósulásához hozzájárult Emil Constantinescu akkori államfő lobbija is. Teoctist pátriárkának is jól fogott, mert az imidzsét kicsit fényezte” – magyarázta az egyházi elöljáró.

Bukarest szabta a feltételeket

Tájékoztatása szerint a Katolikus Püspökök Konferenciája 1999 márciusában kiadott sajtónyilatkozatában a romániai katolikus egyház egységesen fejezte ki óhaját, hogy hívei körében köszönthesse a pápát Havasalföldön, Moldovában és Erdélyben egyaránt. A látogatás évében a négy erdélyi protestáns püspök is kérte II. János Pált, hogy keressen fel erdélyi településeket is, sőt a romániai görög katolikusok képviselői audienciát kértek tőle ebben az ügyben a Vatikánban.

A román ortodox egyház azonban több feltételt is szabott a látogatásnak. Az egyik szerint a pápai vizit csak Bukarestre korlátozódhatott. A másik szerint II. János Pálnak el kellett rendelnie, hogy a romániai görög katolikusok vonják vissza a restitúciós pereiket. Potyó szerint a Vatikán elfogadta ezeket a feltételeket, mert a romániai vizit megvalósulása, az ortodoxokhoz való közeledés II. János Pál számára fontos célkitűzés volt. „Igazi nagy lélek volt II. János Pál, csak sajnos az ő nemes szándékát kizsigerelték és másfelé fordították” – jegyezte meg Potyó.

Ha mégis jön, várják Csíksomlyóra

Az egyházi elöljáró felidézte azt is, hogy II. János Pál az 1999-es bukaresti látogatásakor együtt ebédelt a nunciatúrán a romániai katolikus püspökökkel. „Ezen az ebéden a pápa átadott egy levet a jelenlévő erdélyi katolikus püspököknek, amelyben azt írta: fáj neki, hogy nem tudja az Erdélyben élő hívet meglátogatni, de legközelebbi alkalommal ezt megteszi” – mondta Potyó Ferenc.

A pápai prelátus kérdésünkre elmondta: ha „akár csak egy halvány esély is mutatkozik” arra, hogy az egyházfő Romániába jöjjön, akkor az erdélyi katolikus egyházmegyék ismét kinyilvánítják majd azt az akaratukat, hogy Erdélybe is látogasson el. „Nagyon szeretnénk, ha eljönne Csíksomlyóra, a több százezer katolikus hívő által kitaposott útra. Ám ha ez nem jön össze, a politikai pártoktól eltérően nem megyünk az utcára, nem demonstrálunk, nem tiltakozunk” – jelentette ki.