Az áfa júniustól csökken – de mi lesz az árakkal?
Az élelmiszeripari munkáltatói szövetségek szerint az élelmiszer hozzáadottérték-adójának (TVA-áfa) 9 százalékra csökkentése az árak 10-12 százalékos mérséklését eredményezheti. A kenyér áfája korábban szintén 9 százalékra csökkent, de ez kis mértékben éreztette hatását az árakon.
A gazdasági szakemberek egyetértenek abban, hogy az élelmiszer hozzáadott-értékadójának 24 százalékról 9 százalékra csökkentése kedvez a román mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. A kormány júniustól életbe lépő intézkedése megkíméli a fogyasztók pénztárcáját, megkönnyíti az élelmiszeripari termelők, valamint a romániai farmerek helyzetét.
10-12 százalékos csökkenés
Romániai húsfeldolgozó-ipari munkáltatók kisebb része úgy véli, az áfa 15 százalékpontos csökkentése ugyanilyen arányban mutatkozik majd meg a hús és a húskészítmények árában is. Az ágazat képviselőinek nagyobb része szerint azonban az árcsökkenés kisebb lesz, mint 15 százalék, valahol 10-12 százalék között várható majd.
Ráadásul az árak csökkenése legalább 2-3 hónapig várat még magára, ennyi idő szükséges ugyanis a piac átrendeződéséhez. A 10-12 százalékos árcsökkenés nyomán jóval kevesebbe kerül a napi fogyasztói kosár is, mert az áfa valamennyi élelmiszer esetében csökken majd.
Az élelmiszeripari munkáltatók megpróbálják eloszlatni az esetleges kétségeket is, amelyek főleg annak kapcsán merültek fel, hogy a kenyér áfájának csökkentése nemigen mutatkozott meg az árakban. Szerintük ugyanis a kenyérárak olyannyira alacsonyak, hogy legfeljebb banikkal lehetett volna ezeket mérsékelni, ez pedig gondot okozott volna a visszajáró aprópénz esetében.
A „legnagyobb fenéken billentés”
Ellenéki politikusok, a Nemzetközi Valutaalap és a Költségvetési Tanács szerint az áfa ennyire jelentős csökkentését nem bírja majd el az államháztartás. Valóban, a 14 százalékpontos csökkentés évi 5 milliárd lejes költségvetési hiányt okoz. A kormány számításai szerint azonban mindez nem okoz majd gondot az éves költségvetésben, hiszen az idei esztendő első negyedében az állami bevételek 3,3 milliárd lejjel voltak nagyobbak a tervezettnél.
Mindemellett az áfa mérséklése számottevő mértékben hozzájárul a feketepiac leszorításához. Kilenc százalékos hozzáadott értékadó mellett már nem igen éri meg az adócsalással járó kockázat. Mindez újabb bevételeket eredményez majd az állami költségvetésnek. Élelmiszeripari szakértők szerint a mostani kormányintézkedés volt az adócsalók „legnagyobb fenéken billentése” az utóbbi 25 év alatt.
Figyelmeztetés. A június elsejétől életbe lépő intézkedés fellendíti majd a román mezőgazdaságot is. Ez igencsak fontos egy olyan ország esetében, amelyben a lakosság közel fele faluhelyen él. Szakértők azonban figyelmeztetnek arra is, hogy ahhoz, hogy a 14 százalékpontos csökkentést végül is a fogyasztók élvezhessék majd, az intézkedéssel párhuzamosan az adózási szerveknek hangsúlyosan figyelniük kell a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelőkre és feldolgozókra, mivel fennállhat a lehetősége, hogy a különbözet – vagy annak igen jelentős része – az ő zsebükbe vándorol.
Növekvő piac
Mezőgazdászok, élelmiszeripari feldolgozók nagyjából egyetértenek abban, hogy az áfa mérséklése jelentős mértékben megnöveli majd az élelmiszerek romániai piacát. Kisebb ár mellett ugyanis nagyobb a fogyasztás is. Ez elsősorban a húsiparban érződik majd meg, ahol az igen magas árak gátat szabtak a fogyasztásnak is.
Az adócsökkentés legfeljebb a tejiparban érezteti majd mérsékeltebben hatását. Romániában ugyanis csupán 2500 tejipari farm fizeti az illetéket, jóllehet 640 ezer mezőgazdasági termelőegységet tartanak számon. Ám kizárólag a napi 450-500 liter tejet eladó – vagyis évente legalább 60 ezer eurós áruforgalmat elérő – cégek áfakötelesek. Az intézkedést tehát a 20 tehénnel rendelkező vagy annál kisebb gazdaságok aligha érzik meg.
A nagyobb gazdaságok esetében a 24 százalékos áfa további fenntartása katasztrofálissá tette volna a romániai farmerek helyzetét, hiszen a feldolgozók arra kényszerültek volna, hogy mindinkább importból behozott teje használjanak, vagy pedig a mikrogazdaságoktól vásárolják meg a nyersanyagot – állítják a termelők.