Az iszlám lesz a legnagyobb mértékben teret hódító vallás?
Csaknem valamennyi jelentős vallás terjedni fog az elkövetkező három és fél évtizedben, ám közülük is a kereszténység és mindenek előtt az iszlám fog növekedni a legnagyobb ütemben - derült ki a washingtoni Pew kutatóintézet csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzéséből, amely első a maga nemében.
Az iszlám követőinek a 2010-ben becsült 1,6 milliárdos létszáma 2050-re 2,76 milliárdra duzzad majd. Ezzel a Föld akkorra 9 milliárdos lakosságának közel egyharmada muszlim lesz. A keresztények tábora is gyarapodni fog, de nem a mohamedánokétól elmaradó ütemben. A Pew szerint a krisztushívők száma 2,17 milliárdról 2,92 milliárdra nő majd és 2050-re, megőrizve világelsőségét, eléri majd bolygónk populációjának 31 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 2050-re 10 emberből több mint 6 keresztény lesz vagy muszlim és a két vallás követőinek száma megközelítőleg egyenlő lesz. 2100-ra a mohamedánok száma meghaladhatja a keresztényekét, a kereszténység hat évszázados előnye ellenére. Elképzelhető, hogy a muszlimok a nagy pestisjárvány idején (1346-1353) voltak már többen, de ezzel kapcsolatban nincs megbízható adat.
Európában - az egyetlen kontinensen, amelynek a népessége csökkeni fog - a lakosság 10 százaléka muszlim lesz, miközben 100 millióval csökken majd az európai keresztények száma. Magyarország népessége a Pew szerint a 2010-es 9,98 millióról 2050-re 8,54 millióra csökken majd, ezen belül a keresztények részaránya 81-ről 76,1 százalékra. A felekezethez nem tartozók aránya 18,6-ról 23,3 százalékra, a muszlimoké pedig kevesebb mint 0,1 százalékról 0,4 százalékra emelkedik.
A felmérés szerint az elkövetkező három és fél évtizedben világszerte 106 millióan fordítnak majd hátat a kereszténységnek és 46 millióan térnek majd át más vallásokból Krisztus hitére. A keresztény többségű országok száma 151-re csökken majd. E vallás követőinek aránya Ausztráliában, Beninben, Bosznia-Hercegovinában, Franciaországban, Hollandiában, Új-Zélandon, Macedóniában és Nagy-Britanniában 50 százalék alá csökken majd. A briteknél, az ausztráloknál és a beninieknél még mindig ők lesznek legnagyobb vallási csoport, franciáknál, a hollandoknál és az új-zélandiaknál azonban a felekezethez nem tartozók, Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában pedig a muzulmánok.
Az Egyesült Államokban az ateisták, agnosztikusok és vallási felekezethez nem tartozók részaránya 16-ról 26 százalékra növekszik majd, a keresztényeké pedig 75-ről 66-ra csökken. Az amerikai muszlimok száma meg fogja haladni a zsidókét és ők alkotják majd a legnagyobb nem keresztény csoportot az országban. A hinduk száma a Földön 2010-es 1,03 milliárdról 1,38 milliárdra, a vallási felekezetekhez nem tartozóké pedig 1,13 milliárdról 1,23 milliárdra növekszik majd, de a világ lakosságában csökken majd a részarányuk. A judaizmus követőinek száma is gyarapodik és eléri a 16 milliót.
A keresztények 40 százaléka 2050-re a szubszaharai Afrikában él majd és Nigéria keresztény lakossága lesz a harmadik legnagyobb létszámú a világon az Egyesült Államoké és Brazíliáé után. A legnagyobb muszlim lakossága Indiának lesz - maga mögé utasítva Indonéziát - de a dél-ázsiai országban továbbra is a hinduk lesznek többségben. A muszlimok 51 országban teszik majd ki a lakosság több mint 50 százalékát, köztük Nigériában is.
A Pew úttörő, 245 oldalas előrejelzése hat év alatt, 234 ország és terület demográfiai és migrációs trendjeinek és az egyes vallások követőinek konverziós gyakorlatának elemzése alapján készült. A kutatók megállapították, hogy a muszlimok nagyobb családokat alkotnak, másoknál jobban megőrzik hittársaikat (a más vallásokra való áttérés több iszlám országban tiltott) és fiatalabbak, mint más vallások követői.
Minden harmadik mohamedán fiatalabb 15 évesnél és ezen a valláson belül minden nőnek átlagosan három gyereke születik, ami magasabb arány minden más vallási csoporténál. A kutatók megjegyezték, hogy javuló közoktatási és a közfoglalkoztatottsági környezetben ezek a számok megváltozhatnak. Emellett a felmérés készítői nem vehették figyelembe az esetleges háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok következményeit sem.