A falvak adósságát teljesen, az 5000 fő feletti településekét sávosan vállalja át az állam, amely így 1900 önkormányzattól mintegy 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át - jelentette be Orbán Viktor az Önkormányzatok az adósság csapdájában című konferencián. Azt, hogy miből fogja ezt finanszírozni, még nem tudni.

A szocialisták a felelősek...

A miniszterelnök ismét előhúzta az "elmúlt nyolc év" kártyát, szerinte ugyanis a szocialisták tették tönkre Magyarországot. Akik csapdában vannak, azon kell gondolkodniuk, hogyan keveredhetnek ki ebből a helyzetből – szögezte le a magyar miniszterelnökhttp://hvg.hu/ratecard

„Az önkormányzatok, az ország és a családok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek. Ezért tettek tönkre őket. Orbán Viktor szerint egy ország szabadságát kétféle módon lehet elvenni: karddal és adóssággal. Az adósságcsapda szerinte pedig azt jelenti, hogy egy önkormányzat elveszti függetlenségét, szuverenitását. Orbán szerint azért kell rendezni az önkormányzatok adósságát, hogy helyreállítsák a függetlenségüket.

A miniszterelnök ismét elmondta, hogy előttük senki sem vállalkozott a devizahitelesek kimentésére, a bankok és a nagy cégek bevonására az ország terheinek viselésébe. Szerinte annak ellenére, hogy a kormány jó intézkedéseket hozott, mégis folyamatos támadás alatt áll a médiában, a politikában, a közéletben.

...a polgármesterek nem

Orbán Viktor úgy véli, az önkormányzatok feladatai oly módon nőttek az évek során, hogy nem társult hozzá kellő finanszírozás. 2010 végére az önkormányzatok adóssága 1247,5 milliárd forint volt, ebből 591,5 milliárdot tett ki a kötvényállomány.

Az eladósodásról azonban nem a polgármesterek tehetnek, ők ugyanis oda jutottak, hogy a nélkülözhetetlen dolgokat is csak hitelből tudták finanszírozni. Az adósságot okozó fejlesztésekről pedig azt mondta, teljesen megérti a polgármestereket, hogy nem utasították vissza ezeket, hiszen csupán olyan korszerűsítéseket tehettek lehetővé, mint amilyet a kormányok engedtek.

Mindennek ellenére a miniszterelnök szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek nem adósodtak el. Ezért olyan megoldást kell találni, amely becsületes, méltányos, és hogy az eddig feszesen gazdálkodó önkormányzatok ne érezzék úgy, hogy megint azt a lovat ütik, amelyik húz.

Az adósságátvállalás formái

A kormány ezért a következő javaslatokat teszi. Külön csoportba osztják majd a kis létszámú, 5 ezer fő alatti településeket, ami összesen 1700 falut jelent. Ezeknek az adósságát teljes mértékű átvállalják, „a falvakat tehát felszabadítottuk" – jelentette ki Orbán.

Az 5 ezer fő feletti települések esetében részleges és differenciált, átlagosan 40 százalékos mértékű adósságátvállalás lesz. Az átvállalás konkrét mértékét a nagyobb településeken egyenként számolják ki. A gazdag településeket kisebb, a szegényebbeket pedig nagyobb mértékben fogják segíteni. Mindennek megkönnyítésére kialakítanak majd egy olyan mutatószámot, a települések besorolása céljából. Azoknál az önkormányzatoknál, ahol az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, ott az állam nagyobb segítséget nyújt.

Orbán szerint, ha a mutatószám az átlag 100 százaléka vagy annál nagyobb lesz, ott 40 százalékos átvállalásra kerül sor. Ilyen például a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti kerületek. Ahol a mutatószám 75-100 százalék között mozog, ott az adósság felét veszik át. Ahol 50-75 százalék közé esik – ilyen Gyula vagy Törökszentmiklós –, ott az adósság 60 százalékát veszik át, ahol pedig a mutatószám el sem éri az 50 százalékot, ott az adósság 70 százalékát vállalja át az állam. Emiatt például Komlónak és Isaszegnek nem kell aggódnia.

Mindez azt jelenti, hogy a kormány összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át, 1956 önkormányzattól. Az 5 ezer fő feletti települések átvállalt adóssága ebből 515 milliárd forint lesz. Hogy az államnak honnan lesz erre pénze és hogyan történik majd az átvállalás, azt a kormányfő nem árulta el.

Csak a takaróig lehet nyújtózkodni

Az önkormányzatok azonban csakis addig nyújtózkodhatnak ameddig a takarójuk ér. Ezért az állam ésszerű, megvalósító fejlesztésekhez ad támogatást, olyanokhoz, amelyekhez a településeknek megvan a saját önereje is. A másik fontos dolog a támogatások megadásánál az lesz, hogy a bevételeknek fedezniük kell a kiadásokat és a települések csak ezt követően fejleszthetnek.

Orbán zárszóként még annyit mondott, az adósságátvállalás és az adósság elleni harc azért kell, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és lesznek erőcsoportok, amelyek természetesen meg fogják támadni ezt a kezdeményezést is.

Rohamsebességgel közelednek a pártok az önkormányzati csőd felé, amire a nyilvánosan először Kósa Lajos hívta fel a figyelmet. A Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere arra figyelmeztetett, hogy januárban működésképtelenné válhat az önkormányzati rendszer, ha a kormány nem dönt sürgősen az 1200 milliárdos adósságállomány részleges konszolidációjáról. A településeknek ugyanis részben a devizaárfolyam változása miatt, részben pedig azért, mert idén és jövőre sorban el kell kezdeni törleszteniük a válság kitörése előtt – általában négy-ötéves türelmi idővel felvett devizahitelek – tőkéjét (eddig csak a kamatot kellett fizetni).{loadposition emnp}

A települések eddig sem voltak jó helyzetben, a 3200 magyar önkormányzat közül körülbelül 500 nem adósodott el, vagy azért mert túl kicsi hozzá, vagy pedig azért, mert „úszik az iparűzési adóbevételben". A jövő évi új finanszírozási rend viszont kaotikus állapotokat okozhat: az államosított iskolák, egészségügyi intézmények részleges finanszírozása mellett ugyanis az állam jelentős adóbevételeket von el az önkormányzatoktól.

A 2013-as büdzsé tervezete szerint az önkormányzatok majdnem 400 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint idén, és ez még tovább csökkenhet a megszorítások miatt. Biztosan nem kapják meg jövőre az önkormányzatok a korábban „közoktatási hozzájárulások" címen folyósított normatív támogatást, és a helyben befizetett személyi jövedelemadó 8 százalékát sem.