„Nagyon óvatos optimizmussal mondanám, hogy elmozdultunk a holtpontról, de még nagyon sok a munka és a veszély is” – jelentette ki a maszol.ro-nak Szilágyi Tibor, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) új magyar rektorhelyettese. Az oktatót arról kérdeztük, milyen problémák várnak még megoldásra az egyetemen, miután a múlt héten teljesült az intézményen belüli román-magyar rendezési terv első három pontja.

Gond az oktatói utánpótlás

A rektorhelyettes egyik fő feladatnak a tanerő-utánpótlás biztosítását tartja, mert a magyar főtanszékek létrehozásához szükséges akkreditáció elnyeréséhez megfelelő számú magyar oktatóra lesz szükség a MOGYE-n.

„Meg kell néznünk, hogy Marosvásárhelyről kiket tudunk bevonni az oktatási rendszerbe, az előléptetések sem elhanyagolhatóak. Egy picit hosszabb időt vesz igénybe megtalálni a törvényes keretet arra, hogy Magyarországról vendégoktatókat hogyan tudunk alkalmazni” – magyarázta.

Szilágyi szerint az oktatói utánpótlás azon múlik, hogy milyen állásokat tudnának meghirdetni, hova találnak megfelelő szakembert, és az alkalmazásokat valóban megengedi-e a MOGYE vezetősége.

Arra a kérdésünkre, valóban támogatja-e majd a román fél a magyar főtanszékek létrehozását, a rektorhelyettes elmondta: a hétpontos egyezségben rögzítettek szerint az akkreditáció megszerzése után a szenátus határozza meg a magyar főtanszékek számát.

„Tehát nem azt határozza meg, hogy lehetnek vagy sem főtanszékek, hanem azt, hogy hány legyen. Persze ettől még számítok ellenkezésre. Attól függ minden, mennyire tudjuk megértetni, hogy a főtanszékek valóban nem az egyetem kárára, nem a román tagozat kárára jönnének létre, hanem nekünk jelent egy biztonságot” – magyarázta. {loadposition mnk}

Egyelőre bízik a román vezetőségben

Amellett, hogy magyar tagozatért felelős rektorhelyettes, Szilágyi Tibor a kutatásért felelős rektorhelyettes is a MOGYE-n. Hatásköreiről elmondta, mindkettő rendkívül nehéz feladat, valójában a legproblematikusabb területei az egyetemnek.

 „Meg kell találni a magyar tagozat felépítésének azt az útját, hogy az számunkra megfelelő legyen, hatékony legyen, színvonalas magyar oktatást biztosítson, ugyanakkor elfogadható legyen a másik fél számára is. Az egyharmad-kétharmados arányunk alapján tisztában kell lennünk, hogy mennyi az erőnk, mekkora a mozgásterünk” – jelentette ki. A tagozat szervezése szerinte sok mindentől függ, az országos politikai helyzettől, a szenátus többi tagjának a hozzáállásától. „Ez nagyon bizonytalan kérdés, nem tudom még, hogy mi lesz” – tette hozzá.

A rektorhelyettes egyelőre bízik a MOGYE új román vezetőségében. „Elég nyitott csapat, a prorektorok fiatalabbak, a rektor is fiatal. Lényegében látják, hogy melyek az egyetem prioritásai, ilyen szempontból én számítok arra, hogy a közös problémákban, például a tudományos élet szervezésében valószínűleg közös úton szeretnénk járni mindannyian. Én maximálisan szeretnék segíteni nekik, és gondolom, ez fordítva is így van” – fogalmazott.

Arra a kérdésünkre, mi történik, ha a román fél nem tartja be a hétpontos egyezséget, az oktató kijelentette: „ha elviekben nem tartják be a megállapodást, és úgy látjuk, hogy ezt így nem érdemes tovább csinálni, akkor fennáll az újabb kivonulási lehetőség, tehát van tartalék, ha nem tudunk zöld ágra vergődni”.

A MOGYE lemaradt a kutatás terén

Szilágyi szerint a kutatás területén nagyon lemaradt a MOGYE. Ennek oka, hogy az eddigi stratégiai fejlesztési tervekben a kutatás nem kapott elegendő hangsúlyt, illetve „nincs meg sem az a hangulat, sem az anyagi háttér”, ami szükséges a hatékony kutatáshoz.

Úgy fogalmazott: a MOGYE műszaki felszereltségének hiányosságai mellett a hatékony kutatás akadálya az is, hogy „egy kicsit bezárkózott, nem volt kellően nyitott az egyetem”. Ezért szerinte szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk a magyarországi és nyugati partnerintézményekkel. „Olyan eredményeket kell elérnünk, amiket nyugaton is lehet közölni. A belső hozzáálláson is változtatnunk kell, nem lehet az, hogy csak elvárjuk, hogy legyenek eredmények, ugyanakkor viszont vezetőségi szintről nem teremtjük meg az ehhez szükséges keretet” – mondta. {loadposition 4x4}

Gyenge a diákminőség

A rektorhelyettes elégedetlen a hallgatók felkészültségével. „Az alacsony jelentkezési szám miatt nagyon sokan olyanok is bekerülnek az egyetemre, akiknek talán nem orvosi egyetemen lenne a helyük” – fogalmazott. Az utánpótlás szempontjából fontosnak tartaná, hogy a középiskolákból többen jelentkezzenek a MOGYE-re.

„Szintén fontos feladatunk lesz, hogy népszerűsítsük az orvosi egyetemet, hogy ne arról legyen híres a közvéleményben a MOGYE, hogy itt konfliktus zajlik, hanem arról, hogy itt minőségi, magas színvonalú oktatás folyik. És ha több a jelentkezőnk, akkor azt jelenti, hogy egyrészt több személyből válogathatunk, másrészt nem fog előállni az, ami az idei felvételin volt, hogy a tandíjas helyekre nem jutnak be magyarok” – magyarázta.