Az MTA KOKI professzora, Acsády László francia és svájci kutatók közreműködésével új agyi idegpályát fedezett fel. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének professzora társaival olyan új idegpályát írt le az emberi és az egéragyban, amely alapvető fontosságú a mozgások és a tudat szabályozásában.

Az újonnan felfedezett idegpálya egy olyan agyi központba vetül, amelynek sérülése esetén nem vagyunk képesek önálló cselekvésre, és öntudatunkat is elveszíthetjük. Ennek a központnak komoly szerepe van a mozgásszervezésben és a teljes agyra kiterjedő nyugalmi hullámaktivitás kialakításában is. Az új idegpálya ezt a központot célozza meg, és döbbenetesen hatékonyan képes befolyásolni a működését. Gátló hatásával megállítja a mozgások kivitelezését, és az agyat rögtön nyugalmi aktivitásba állítja át.

Ez a nyugalom, ez az alapjárat, csak a felszín – eközben az agy gyakran ebben az állapotban raktározza el a korábban hallottakat. Nem biztos tehát, hogy az órán üveges szemekkel bámuló diák valóban halálosan unja a tananyagot, az is lehet, hogy az újonnan felfedezett idegpálya aktív, és a diák agya éppen elmenti az addig hallottakat, írják az MTA közleményében. Acsády ugyanakkor rávilágít arra is, hogy a frissen felfedezett idegpálya valódi funkciója és orvostudományi jelentősége csak több évtizednyi vizsgálat után tisztázódik.

Az Acsádyék által elvégzett kísérletben egy futó egérre világítottak lézerrel. Ezzel aktiválták az idegpályát, így az egér a lézer felvillanásakor azonnal megállt. Nem esett össze, csak mozdulatlanná vált, majd a fény kikapcsolásakor tovább futott. A pálya aktiválása ugyanígy megszakította a többi viselkedést is, például az evést és a vakarózást.

A kutatásokat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) is támogatja, amelynek 12 milliárd forintja a magyar tudomány történetének eddigi legnagyobb egy tudományágra adott támogatása.