A beiskolázási tervekről, a tanügyet érintő költségcsökkentő intézkedésekről és az újabb összevont osztályok problémájáról tanácskozott Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára, Borsos Károly László, az államtitkári kabinet tanácsosa, Seres Dénes parlamenti képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke és Kovács Irénke, Szilágy megye főtanfelügyelő-helyettese.

Seres Dénes felszólalásában az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elsődleges céljára világított rá: „számunkra a minőségi oktatás a legfontosabb, és ki kell állnunk azért, ami törvényesen bennünket megillet. Gondoskodnunk kell arról, hogy gyermekeink megfelelő oktatásban részesüljenek, eleget téve a mai elvárásoknak. Ragaszkodunk a kisebbséget érintő törvényes feltételekhez, és abból adódóan, hogy az oktatás kötelező és ingyenes, az államnak meg kell teremtenie az ehhez szükséges költségkeretet”.

Kovács Irénke, Szilágy megye főtanfelügyelő helyettese a szeptembertől életbe lépő helyzetet ismertette a jelenlévőkkel: „nagyon nehéz időszakot élünk, január 5-én kezdtük meg a beiskolázási terv elkészítését, és nap mint nap vita tárgyát képezik a költségcsökkentő intézkedések. A főtanfelügyelő a napokban számunkra kedvező beiskolázási tervet terjesztett a minisztérium elé (ami szerint jövőre is megmaradnak az eddig működő osztályok), és ekkor derült ki, hogy országos szinten Szilágy megye áll a legrosszabb helyen a költségvetési keret túllépésénél, ugyanakkor nálunk a legkevesebb az oktatókra, a kisegítő és takarító személyzetre jutó diákok száma”.

Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára a kisebbségi oktatás helyzetét ismertette: „187.000 gyerek vesz részt kisebbségi anyanyelvi oktatásban. Tizenhat nyelven tanulnak a fiatalok, és ebből majdnem 160.000 főt a magyar oktatásban résztvevő diákok jelentenek. Ez a szám növekszik, ha hozzáadjuk, hányan tanulnak magyar nyelv és irodalmat, de más nyelvű oktatási formát választottak. A számok alátámasztják, hogy ha kisebbségi oktatásról beszélünk, akkor elsősorban a saját érekeinkről van szó. Ez a hálózat az óvodai neveléssel kezdődik, és a felsőoktatási intézményekkel záródik. Mindent, amit kisebbségi oktatás terén elértünk, az egyrészt az RMDSZ parlamenti csoportjának köszönhető, másrészt azoknak, akik valamilyen formában az oktatásban dolgoznak”.

Az RMDSZ politikusa kiemelte: „az oktatás közügy kell legyen, ugyanúgy kell érdekelje a sarki fűszerest, a jogászt és az orvost is. Prioritásként kell kezelni a helyzetet, mert aki az anyanyelvi oktatás köréből kimarad, az elkezd idővel távolodni a közösségétől is. Már a gyerek születésétől kezdve fontos nyomon követni, hogy melyik óvodába, és idővel iskolába fog járni. Mindenki helyzetét felmérni sok munkát igényel, amelyet önmagában sem az iskolák, sem az érdekvédelmi szervezet nem tud megtenni, ehhez összetartó és közös munka szükséges”. Szilágy megyében a magyar lakosság arányához képest jók a beiskolázási számok – fejtette ki az államtitkár, majd hozzátette: „VIII. osztály után a Szilágy megyei diákok közel 67%-a elméleti líceumot választ, ami a véleményem szerint jó arány”.

Borsos Károly László tanácsos elmondta, a módszertan mellékletében megjelent egy olyan technikai hozzáadás, miszerint a nem román nyelven írt tankönyveket le kell fordítani román nyelvre, és így kell benyújtani elismertetési procedúrára. Előfordul, hogy az elbíráló bizottság tagjai közé olyan szakemberek kerülnek, akiknek semmilyen tapasztalatuk nincs más nyelvű oktatásról. Így, a román nyelvű fordítások alapján és a magyar oktatás specifikuma ismeretének hiányában módszertani és szerkezeti szempontból kifogásolhatónak találják a tankönyveket.