A regionális politikáért felelős uniós biztos közvetítene Budapest és Bukarest között annak érdekében, hogy ismét működőképes legyen az uniós alapokból finanszírozott Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program.

Erről Corina Crețu kedden adott ki közleményt, miután Brüsszelben tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel. Tájékoztatásából nem derül ki, hogy mi akadályozza a program működését. Csak annyit közölt, hogy a két ország kormánya közötti nézeteltérések miatt a román és magyar állampolgárok jelentős összegű, fejlesztésekre költhető uniós pénzektől eshetnek el.

Az európai biztos a Bogdan Aurescuval tartott találkozón szorgalmazta, hogy a két ország illetékes miniszterei üljenek mielőbb tárgyalóasztalhoz. A közleményből kiderül az is, hogy Crețu a múlt héten fogadta Lázár János uniós alapokért felelős magyar minisztert is, aki szintén arról számolt be, hogy a két ország nézeteltérései miatt a határon átnyúló együttműködési program leállt.

A programot Románia irányítja

Az Erdélyi Riport tavaly nyáron számolt be arról, hogy koncepcióbeli nézetkülönbségek, kölcsönös bizalmatlanság és presztízscsaták miatt kis híján jelentős uniós forrásoktól estek el a román-magyar határ menti települések, mert éppen a 2014-2020-as költségvetési ciklus pénzlehívásainak előkészítése közben veszélybe került az együttműködési EU-program.

Ám a hetilap akkor még arról írt, hogy az Európai Unió ilyen jellegű második legnagyobb programját végül a román és a magyar fél közötti kompromisszummal sikerült megmenteni úgy, hogy irányítását – hét év után – Magyarország átadta Romániának. Ugyanígy járt el a Fidesz-kormány a szlovák-magyar határ menti program esetében is: irányítását Pozsonyra bízta. Csakhogy a magyarországi ellenzék szerint, ha Románia és Szlovákia rendelkezik a pénzek felett, kérdéses, hogy az ott élő magyar közösségek érdekében használják fel a forrásokat.

„Az a jövőben válik el, hogyan működik román irányítás alatt ez a program. Egyelőre az a fontos, hogy megmenekült, hiszen több százmillió euró lehívása volt a tét” – nyilatkozta a lapnak júniusban egy névtelenséget kérő RMDSZ-es politikus, aki jól ismeri a programot veszélyeztető román-magyar nézeteltérések hátterét.