Az évtized legnagyobb romániai földrengése, a néhány nappal ezelőtti, a Richter-skálán 5,7-es földrengés kapcsán ismét előtérbe került a kérdés: felkészült-e Bukarest, illetve az ország egy olyan erős földmozgás esetére, mint volt például az 1977. évi? Megtettek-e minden biztonsági óvintézkedést a hatóságok?

Vörös akcióterv

A mostani földrengést a Székelyföldön, Kovászna megyében, de a Moldovai Köztársaságban és Bulgáriában is érezték. Szakemberek szerint a földmozgások „atipikusak” voltak, hiszen 39 kilométeres mélységben pattantak ki, miközben az „átlagos” vranceai földlökések 90-150 kilométeres mélységben történnek.

Az már köztudott, hogy Bukarest a földrengésveszélynek leginkább kitett európai nagyvárosok közé tartozik – nem csupán a viszonylag nagy erejű tektonikai mozgások miatt, de azét is, mert a lakosság teljesen felkészületlen az esetleges eseményre.

A prefektúrák nemrégiben „vörös akciótervet” dolgoztak ki katasztrófák – elsősorban földrengésveszély – esetére. Bukarest és valamennyi megye rendelkezik ilyenfajta akciótervvel, amely a tragédia bekövetkeztét követő első hatósági lépéseket összegezi. Ezek kidolgozásánál a SMURD rohammentő-szolgálat, a sürgősségi kórházak helyi illetékesei, a prefektúra, a sürgősségi helyzetek főfelügyelőségének, a rendőrségnek és a határrendőrségnek, a csendőrségnek a képviselői vettek részt.

Amennyiben a földrengés katasztrofális következményekkel jár, akkor összehívják a sürgősségi helyzetek országos bizottságát, amely egybehangolja a mentési és helyreállítási feladatokkal megbízott intézmények munkáját. Az akciótervnek megfelelően a katasztrófa színhelyére a sürgősségi helyzetek főfelügyelőségének kell elsőként megérkeznie.

Az illetékesek szerint egyetlen összedőlt épület esetében a mentők perceken belül a helyszínen teremhetnek. Több épület esetében természetesen a reagálási idő megnövekszik. A SMURD alapítója, Raed Arafat szerint a földrengésveszélynek leginkább kitett Bukarestben, pontosabban a főváros közelében, Ciolpani-ban kellőképpen felszerelt intervenciós csoport létezik. Nagyobb földrengés esetén mozgósítják a SMURD országosan létező 300 egységét is.

Több mint ötszáz épület veszélyben

A fővárosi főpolgármesteri hivatal 2014 novemberében időszérűsítette a veszélyesnek minősített házak valamint az időközben megszilárdított épületek listáját. A legveszélyesebbnek ítélt épületek Bukarest központi részében, nagyjából az Unirii tér és a Romana tér közötti övezetben találhatók. A főváros történelmi központjában is igen sok házat fenyeget az összeomlás veszélye földrengés esetén, itt mindenekelőtt a Franceză, az Academiei, a Blănari, a Lipscani, a Ion Ghica, a Gabroveni, a Şelari és a Şepcari utcai épületek forognak veszélyben.

A leginkább kitett házak I. számmal jelölt lajstromán 189 épület szerepel – ezeket közveszélyeseknek nyilvánították. További több száz épület tartószerkezete súlyosan károsodhat, lakóikat életveszély fenyegeti – ezek alkotják a II. kategóriát. Ide 304 épületet soroltak. A III. kategóriájú veszélyességi zónába sorolt épületek száma 84, 6 épület pedig a IV. kategóriába tartozik.

Túl azon, hogy a lakosságot nem készítették fel kellőképpen arra, mit is kell tennie földrengésesetén, a helyzetet tovább nehezíti az a körülmény, hogy a kötelességeket és felelősségeket az érintett intézmények között szabályozó törvény korántsem egyértelmű, nem jelöli ki egyértelműen a feladatokat.

Nincs biztonságos hely

Az Urban-Incerc Tartós Területfejlesztési, Városrendezési és Építkezési Országos Vállalat tudományos kutatója, Emil-Sever Georgescu szerint Bukarestben nincs úgynevezett földrengésbiztos hely, és olyan zóna sincs, ahol a földlökések kevésbé érződnének – mindez nagyrészt az épületek tartószerkezetétől függ.

A Geofizikai Intézet igazgatója, Constantin Ionescu szintén úgy véli, a földlökések nagyjából azonos mértékben terjednek Bukarest minden területen. A román főváros a Dâmboviţa folyó két partjára épült, egyetlen területe sem védett a lökéshullámoktól.

A legnagyobb veszélynek kitett házak az 1940. év előtt időszakban épültek, ekkor még az építők nem számoltak földrengéssel. Ezek közül több az 1977-es földrengés alkalmával is megrongálódott, nagyobb részüket pedig nem erősítették meg. Az 1977. után épült tömbházak már nagyjából megfelelnek az idevágó előírásoknak. Sajnos az 1990-es és az azokat követő évek nagy „építkezési bummjában” sok esetben már ismét megfeledkeztek arról, hogy az épületek földrengésbiztosak is legyenek.

Constantin Ionescu a lakosság felkészítéséről szólva kifejtette, intézetük több projektet is kidolgozott erre vonatkozóan, ám az illetékesektől rendületlenül azt a választ kapták, hogy ilyesmire most éppen nincs pénz. Felkészítésre csak az iskolákban kerül sor – félévenként egyszer. Azt viszont senki sem tudja megmondani, mikorra várható a nagyobb földrengés.

Tanácsok

A földrengések epicentrumában lévő Vrancea megye sürgősségi helyzetek főfelügyelősége összefoglalt néhány szabályt, amelyeket figyelembe kell venni földrengés esetén. Mindenekelőtt a fontos az, hogy az emberek ne veszítsék el a fejüket, nyugtassák meg környezetüket is, és igyekezzenek védelembe helyezni a gyermekeket, az öregeket és a nőket. Ajánlatos nem elhagyni a lakást, nehogy a földrengés maximuma a lépcsőházban, teraszon, a népes utcákon – ahol nagy a pánik valószínűsége – érje a menekülőt.

A lépcsőházak földrengés esetén a legveszélyesebbek. Az utcára kifutót egyébként a kéményekből, a házakból kirepülő tégla- és vakolatdarabok, a lehulló üvegcserepek, épületdíszek is veszélyeztetik.

A lakásban maradva el kell távolodni az ablakoktól, tartógerenda, ajtófélfa, asztalok alá érdemes bemenekülni, ezek egyrészt szilárdan állnak, másrészt megvédenek a lehulló tárgyaktól. Legrosszabb esetben egy szilárd fal tövében a földre kell feküdni, térdepelve és a könyökre támaszkodva, arccal lefelé, tenyérrel a tarkót és a fejet, a karral pedig az arcot védve. A gázcsapot el kell zárni, ha valami lángra lobbant nyomban az erős lökések után hozzá kell látni az oltáshoz.

Életveszélyes kiugrani az ablakon – még a földszinti lakás esetében is –, liftet sem szabad használni. A lakás ajtaját tanácsos nyitva tartani, nehogy a földrengés hatására ne lehessen kinyitni. Az utcán minél inkább el kell távolodni az épületektől, szabad teret, parkot ajánlatos keresni.