Marosvásárhelyen az idén az előző évekhez képest kevesebben igényelték a fűtéstámogatást. A lakosság zöme saját maga gondoskodik a fűtésről, az ANL-lakásokban működnek még közös kazánházak. Sokaknak megoldást jelent az infrapanell, és akad nyugdíjas, aki a konyhai gázrózsával fűti ki lakását.

Barabás Miklós Marosvásárhelyen, a Tudor Vladimirescu lakónegyed egyik ANL-s tömbházában lakik, ahol valamennyi lakást központilag fűtnek. A közös kazán már szeptember óta működik, a meleg folyamatos, olyannyira, hogy sokszor kell ablakot nyitni és szellőztetni.

„Nem is merek arra gondolni, mekkora lesz a közös költség, mert nem szabályozható a fűtés, minden lakásban ugyanakkora a hőfok” – mondta a maszol.ro-nak Barabás Miklós. Az ANL-s tömbház lakója szerint sok a kisgyerekes család, ahol indokolt a 24-25 fokos meleg, viszont ahol nincs gyerek, vagy ahol a család napk özben nem tartózkodik otthon, ott indokolatlan. Ezen mégsem lehet változtatni, ezért mindenki ugyanannyit fizet.

Marosvásárhelyen a központi nagy kazánházak közül többet is felújítottak az évek folyamán, ám ezek mégsem bizonyultak elég hatásosnak, mert folyamatosak voltak a melegvíz- és fűtésgondok. A lakosság nag yrésze levált a központi fűtésről és saját kiskazánt szereltetett a lakásába.

Ott, ahol a lakók több mint 80 százaléka levált a központi kazánról, a központi fűtést meg kellett szüntetni. Akinek nem telt saját kazánra, az önkormányzati határozat alapján azonnali, visszanemtérítendő támogatásban részesült. Több száznak juttatott 1816 lejt a városháza – mondta a maszol.ro-nak Peti András alpolgármester.  Ehhez az összeghez azok a családok jutottak hozzá, akik bizonyították, hogy anyagi nehézségekkel küszködnek, és saját fűtési rendszert szereltettek be.

Akinek nem telt kiskazánra és önkormányzati támogatásra sem jogosult, infrapanellt vagy elektromos radiátort vásárolt. Az infarapanell darabja száz eurónál kezdődik, és ahhoz, hogy a lakás valamennyi helyiségében meleg legyen, mindegyikbe be kell szerelni egyet-egyet. Kedei Péterék szintén központi fűtés nélkül maradtak, ezért az infrapanellt választották alternatív megoldásként.

„Két nyugdíjas embernek nincs annyi pénze, hogy négy-ötezer lejt saját kiskazán bekötésére áldozzon, ezért úgy döntöttünk, hogy veszünk egy infrapanellt, a fürdőszobába pedig elektromos bojlert, a konyhába egy kisebb elektromos vízmelegítőt. Kettőnknek ez elégséges, nem fűtjük csak az egyik szobát, ahol tartózkodunk” – magyarázta a nyugdíjas vegyészmérnök.

Marosvásárhelyen nem ritka az olyan, többnyire nyugdíjas személy, akinek semmire sem telik. Nem szívesen beszél a „nyomoráról” senki, mondta érdeklődésünkre Karcsi bácsi, aki a konyhában gázzal fűt, kinyitja a szobája ajtaját, és akkor valamennyire meleg van ott is. Az egyik volt sportoló, most nyugdíjas, egy üzletben besegít napközben, így még valami kis pénzt is kap a munkájáért. Este megy haza, felöltözik vastagon, rétegesen, betakarózva várja a reggelt. A gázt sem égetheti sokáig, hiszen azért is fizetni kell.

Egyre többen a gázfűtés helyett a fával történő fűtést választják azok közül, akik házat építenek vagy kertes házban laknak. Károlyék egy Marosvásárhely közeli faluban laknak. Eleve úgy építtették a családi házukat, hogy fafűtésest kazánt szereltettek, amely hőszabályozóval is el van látva. Így amikor alacsonyabb a hőmérséklet, gyorsabban égeti a fát, de ha kint melegebb van, kevesebb fával működik.

„Egy évben egyszer vásárolunk fát télire, ez mintegy ezer lejbe kerül. De a famennyiségnek mindössze a felét használjuk el, ha enyhe a tél, akkor még a felét sem. Mindig a biztonságért veszünk ennyit, no meg azért, hogy egyik évről a másikra legyen ideje a fának jól kiszáradnia” – magyarázta a családfő. A család a környéken élő más családokhoz hasonlóan nem is vezettette be a gázt a házba. Elektromos tűzhelyen főznek, ami szintén jóval kevesebbe kerül, mint a gáz.