Nagy a készülődés, az izgalom szeptember 15-e előtt azokban a családokban, ahol iskolába, óvodába indul a gyerek. Nincs ez másképp ott sem, ahol a legkisebb, a hároméves lép először a társadalom kiépített keretei közé. Mivel jár az óvodakezdés lelkileg? – erre kerestük a választ.

Óvodakezdés után két nappal töltötte a három évét Anna, akit édesanyja és nagymamája is elkísért az óvodába szeptember 15-én. Még azt megelőzően sokat beszélgettek vele, készítgették az óvodába, ahol óvónéni mondja majd meg, hogy mit kell csinálni, ahol sok-sok gyerekkel kell osztozni a helyen, a játékokon és főleg: el kell viselni a szülők, nagyszülők hiányát.

Ezt többnyire értette a kislány, hiszen okos, és főleg „nagyleány”, ahogy egy ideje mondogatta magáról. Mégis, előbb elsírta magát, amikor el kellett válni az anyukájától, de az óvónéni ölében már mosolyogva integetett az ablakon keresztül.

Eljött a nagy nap

Szépen öltözött kicsik, elegáns édesanyák, önmagukkal szemben is elnéző nagymamák, a kisgyereket hatalmas személygépkocsikból kiemelő öltönyös édesapák igyekeznek reggel az óvoda felé. Első héten még nem ritka a prünnyögés, de lassan kezdik is megszokni az apróságok, hogy ez az élet rendje.

Belépett a rendszerbe a hároméves is. Abba a rendszerbe, amely soha nem ér véget. Sem az óvodával, de az érettségivel, az egyetemi diploma megszerzésével, egy új, vagy újabb munkahellyel sem – magyarázzák a szakavatottak, akik úgy vélik, az ember életében háromévesen, az óvoda megkezdésével kezdődik igazából az alkalmazkodások ideje. Az ember részese lesz egy olyan rendszernek, amelyben szabályok, törvények, korlátok szegélyezik az utat. Ahol többé-kevésbé folyamatosan alkalmazkodni kell, tekintettel lenni másokra. Meddig tart igazából a gyermekkor? Mennyi idő marad arra, amikor a gyerek csakis önmaga lehet? Tulajdonképpen egy év, hiszen két évesen kezd el beszélni és kifejezni akaratát. Háromévesen pedig már meg kell tanulnia szabályozni vágyait.

Szigorú szabályok és tanterv

Az óvodai szabályzat szerint reggel 8-ig be kell vinni az apróságokat. Hétkor nyílik a kapu, amelyet nyolckor bezárnak. Reggeli-osztás, vagyis létszámellenőrzés következik, hiszen csak ezután dől el, hány adag ebéd készül aznap, mennyi péksüteményt, vagy banánt, almát, körtét kell vásárolni tízóraira és uzsonnára.

Reggeli után sorakozás, majd indulnak a kicsik a mosdóba kezet mosni, eleget tenni a szükségleteiknek. Óvónői segítséggel, vagy egyedül. Reggeli torna, majd beszélgetés következik az időjárásról, a családról, az évszakokról.

A hivatalos tanterv szerint az ovisoknak, még a hároméveseknek is tudniuk kell, hogy milyen hónapban vagyunk, milyen nap és hányadika van. Az óvónő meghallgatja a gyerekeket, majd annak alapján kiválaszt egy témát. Az e heti téma a család. A „tantervben” szerepel még heti két anyanyelv- és kommunikáció-, vagyis beszédre-nevelés óra, matematika, román nyelv, torna, esztétika, illetve ember és társadalom.

Miért szeret oviba járni a hároméves?
- Sok játék van és sok gyerek. De én Norbival játszom a legtöbbet.
- Ki az a Norbi?
- Nem tudom. A barátom.
- Milyen az óvónéni?
- Kedves. De képzeld el, két óvónéni van.
- Hogy hívják őket?
- Nem tudom, már nem emlékszem. Te kérdezd meg, jó?
- Mindent megeszel az oviban?
- Meg, de nem volt elég, még kértem. Finom a tea, szeretem. És volt leves, és krumpli. Meg hús.
- A vécére ki kísér ki?
- Az óvónéni, vagy a gyerekek.
- Mi volt még az oviban?
- Képzeld el, van egy kis játszótér is!
- Hintáztál?
- Nem mert nagyon gyorsan hajtottak és féltem, hogy leesek. Aztán volt egy kicsi hinta is, arra felültem. Arról én is le tudtam szállni.
- Szeretsz ovodába járni?
- Szeretek. Én már nagyleány vagyok, járok oviba.

A hároméves vegyes csoportba jár, vagyis olyanba, amely a 3 évestől az 5-6 éves gyerekig mindenkit befogad, a kicsik is azt tanulják, amit a nagyok és fordítva. „Egy versből a kicsik az első-második sort tanulják meg, a nagyok ennél többet” – magyarázza az első szülői értekezleten az óvónő, aki az ember és társadalom tanórán többek közt illemtanról, közlekedésről, táplálkozásról, vallásról beszélget az apróságokkal.

Vallásóra nincs az oviban, bár a körzeti iskola érdeklődésére a szülőknek, nem kötelező módon, azt is meg kellett mondaniuk, milyen felekezethez tartozik a gyerekük. A kötelező foglalkozások előtt vagy után, úgynevezett szabadfoglalkozást tartanak. Erről is a pedagógus dönt: rajzolás, gyurmázás, barkácsolás, szegecselés szerepel a lehetőségek között. A héten a családhoz kapcsolódó játékok élveznek előnyt.

A kötelező- és szabadfoglalkozások mellett a gyerekek szülei eldönthetik, hogy milyen tevékenységet folytasson még a csoport: angol nyelvet tanuljon, zenéljen, énekeljen, vagy táncoljon, esetleg tanuljon meg úszni, rajzoljon, barkácsoljon. A többség az angol nyelv tanulása mellett voksolt. Mindezen túl az ünnepi események, őszi vásár, karácsony, farsang és ha igény van rá, az Anyák napja vár az ovisokra, akik bábszínházba is fognak járni, illetve születésnapokat is ünnepelnek.

A torta csak cukrászsütemény lehet hivatalos igazolással, hogy miből készült, meddig szavatolja a készítő a minőségét, stb. Házi készítésű szülinapi tortával tilos ünnepelni a szabály szerint.

A napi étkeztetés ára az idéntől 9 lej egy gyerek számára. Az állam, saját óvodáinak a bútorzaton kívül semmit nem biztosít, ezért a szülőknek kell gondoskodniuk a tanszerekről. Ez pénzben kifejezve 100 lej gyerekenként az első félévben, amiből színes ceruzát, füzetet, rajzlapot, munkafüzetet, feladatlapot, szemléltető eszközt, játékokat vásárolnak közös megegyezéssel.

Tanév és vakációk
Az óvodai tanév 36 hétből áll, amelynek az első féléve december 19-én végződik. Az első vakációra november 1-9 között kerül sor. A következő, a karácsonyi, december 20-tól 2015. január 4-ig tart, amit egy újabb követ 2015. január 31-február 4 között. Ez utóbbit nem tartják meg: az óvónők, az óvodai alkalmazottak dolgoznak. A többi vakációban sem zár be az óvoda, ha legkevesebb tíz gyerek összegyűl, a konyha is működik. A húsvéti vakációt április 10-19-e között kapják ki a gyerekek, a nyári vakációt pedig június 20-án.

Javaslatok a reggeli morcosság leküzdésére

Minden reggel nehéz álmosan kelni, öltözködni, elindulni és elválni az oviban. Ahhoz, hogy könnyebben kezdődjön a nap, az első és a legfontosabb, hogy este időben fektessük le a gyereket. Lehetőleg hét óráig vacsorázzon, fél nyolckor fürödjön és este nyolckor pizsamában legyen az ágyban, kiszellőztetett szobában. Villanyoltás után egy-két mese és lehet aludni – mutatnak rá a gyermekpszichológusok. Sokkal könnyebben ébred és kel fel reggel, ha kialudta magát.

Reggel még a felnőttek is morcosan, kedvetlenül kászálódnak, ezért egy kis időt szánjunk a játékra az óvodással. Néhány perc csupán és máris jobban érzi magát, mosolyog, sőt nevetve bújik ki a paplan alól. Ha így sem szeretne előbújni, van egy jó játék: a manó kidugja egyik lábát, majd a másik lábát, mi pedig feladjuk rá az alsóneműt, a harisnyát, a nadrágot. Ez is sok nevetéssel, mókázással jár, a gyerek észre sem veszi, hogy „kötelességet”, „komoly dolgot” teljesít.

Induláskor is lehet játékosan távozni a lakásból, egyik nyitja, másik zárja az ajtót például, útközben megszámolni a piros autókat, vagy a fákat, a járdán a csatornafedőket. Az óvodában a gyermek azt mondja általában, hogy „maradj még egy kicsit”. Egy-két perces mókát még bele kell szorítani, amíg cipőt cserélünk, hol a cipő, itt a cipő, a manó el akarja vinni. Ha rácsodálkozik a felnőtt az óvodára, hogy „jajj de szép, olyan mint a mesében ez a terem, kis szék és kis asztal és mennyi játék!” – a gyerek is boldog és mosolyog, nem az elválásra összpontosít már.