A nyugati kancelláriákban szokatlan figyelemmel követik nyomon a romániai politikai eseményeket, csatározásokat, és nem hallgatják el megalapozott vagy megalapozatlan véleményüket, aggodalmaikat.

Az első reagálások

Az Európai Unió brüsszeli testületeinek vezető politikusai, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete útján fejtette ki álláspontját az új, szociálliberális kormány első, a nyugati bírálók által alkotmánysértőnek, a demokráciát, a jogállamiságot veszélyeztető lépéseknek megítélt akciói kapcsán.

Miután Crin Antonescu, a Szociál-Liberális Szövetség társelnökeként, a Nemzeti Liberális Párt elnökeként július 2-án bejelentette a kormánykoalíció szándékát, miszerint felfüggeszti tisztségéből Traian Băsescu államfőt, illetve leváltja az alkotmánybíróság több tagját, „szégyenteljesnek" nevezve a taláros testület összetételét, a Demokrata Liberális Párt pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakciójának vezetője, Joseph Daul élesen támadta a kormányt, kifejtve, amennyiben a kabinet mindezt megteszi, Románia demokratikus államisága erőteljesen megkérdőjeleződik. Egyszersmind felkérte az Európai Bizottság igazságszolgáltatásért felelős alelnökét, Viviane Redinget, vizsgálja ki, hogy a román kormány által tervezett lépések mennyiben tartják be az európai normákat. Az alelnökasszony meglepő gyorsasággal reagált a felkérésre, és röviddel később a Twitteren aggodalmát fejezte ki az alkotmánybíróság függetlenségének veszélyeztetése miatt.

A szociál-liberálisok már másnap leszögezték: nincs szándékukban alkotmánybírák leváltása, az aggodalmak tehát megalapozatlanok. Crin Antonescu azt is közölte, hogy a parlament két demokrata liberális házelnökének leváltása úgyszintén az alkotmány szellemében történt.

A „testvérpárt" színrelép

Ennek ellenére folytatódtak a román hatalmat érő bírálatok. Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, Mark Gitenstein úgyszintén a taláros testületet féltette nyilatkozatában. Az Európai Néppárt elnöke, Wilfried Martens kifejtette, „rendkívüli módon aggódik a romániai fejlemények miatt" és úgy értékelte, a kormány szabad utat engedett a demokratikus gyakorlat és a jogállamiság ellen irányuló praktikáknak, semmibe veszi a hatalmi ágak különválasztását. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ilyen körülmények között Brüsszel folytatni fogja a romániai igazságszolgáltatás monitorizálását.

Válaszként Victor Ponta miniszterelnök július 4-én, az Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából a nyugati partnerek Románia elleni lejárató kampányáról beszélt, elutasítva a vádakat. Titus Corlăţean igazságügyi tárcavezető pedig Reding bírálatára válaszolva úgy vélte, a bukaresti hatalomnak a jövőben alaposabban és érthetőbben meg kell magyaráznia intézkedései lényegét, mivel különféle politikai csatornákon számos hamis információ került a közvélemény elé, mindez akár manipulációnak is tekinthető.

Washington is „beszól"

Ugyanezen a napon sürgősségi kormányrendelet látott napvilágot, amely megvonta az alkotmánybíráknak azt a jogát, hogy felülbírálhassák a parlament határozatait. Az amerikai nagykövet nyomban a sürgősségi kormányrendelet alkotmányosságának felülvizsgálatát sürgette.

Egy nappal később, amikor a parlamentben felolvasták a Traian Băsescu államfői tisztségéből történő felfüggesztését szorgalmazó kérést, az amerikai Külügyminisztérium szóvivője fejezte ki országa aggodalmát „a hatalmi ágak demokratikus erőegyensúlyát fenyegető, a független intézményeket, mint például az igazságszolgáltatás t aláaknázó" kormányintézkedések kapcsán.

Egyre többen a „ringben"

A legnagyobb visszhangot azonban Anglea Merkel fellépése váltotta ki, annál is inkább, mert a német kancellár telefonbeszélgetést is folytatott Traian Băsescuval. A hivatalos berlini közlemény szerint Németország „elfogadhatatlannak tartja az, ha egy uniós országban megsértik a jogállamiság alapelveit".

Victor Ponta ekkor már úgy tűnik nem bírta idegekkel a feszültséget, és irritált hangon válaszolt a kancellárnak, egyebek között leszögezve: Románia nem gyarmat, illetve nem Merkel asszony fog szavazni július 29-én Traian Băsescu sorsáról.

A „ringbe" ezúttal beszálltak az európai szocialisták is. Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista és demokrata csoportjának vezetője a romániai helyzet haladéktalan felülvizsgálását kérte az Európai Bizottságtól. Victor Ponta ekkor közölte, a helyzet tisztázása céljából Brüsszelbe utazik, ahol találkozni kíván a fontosabb uniós testületek vezetőivel. Július 10-én, még Bukarestben azonban ismét védekezésre kényszerült: ezúttal a Hivatalos Közlönynek a kormány alárendeltségébe utalása, politikai csatározásokba történő bevonása miatt kellett magyarázkodnia.

Brüsszel után

Brüsszeli megbeszéléseit követően a kormányfő meghátrált, és az Európai Parlament elnökével, Martin Schulz-cal sorra került találkozója után készségesnek mutatkozott elfogadni az alkotmánybíróság által alkotmányosnak kimondott népszavazási kvórumot, amelynek értelmében a referendum érvényességéhez a választási névjegyzékben szereplők több mint felének, azaz mintegy 9 millió szavazónak kell urnákhoz járulnia. Hazatérve azonban a tévének nyilatkozva tagadta, hogy bármilyen kvórumról egyeztetett volna brüsszeli partnereivel.

Viviane Reding július 11-én ismét figyelmeztetett – immár hivatalosan, veszélyeztetve látva Románia teljes mértékű európai uniós integrációját. A román miniszterelnökkel folytatott tárgyalása után pedig az Európai Szocialisták Pártjának vezetője, Szergej Sztanisev kilátásba helyezte azt, hogy minden gyanú eloszlatása végett az Európai Bizottság szigorúan nyomon követi majd a referendum lebonyolítását.

Az Európai Tanács elnökét, Herman Van Rompuyt sem nyugtatta meg a román kormányfővel sorra került eszmecseréje, hiszen – mint mondta – továbbra is „mélységes aggodalommal töltik el a romániai fejlemények", az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso pedig 11 pontos listán foglalta össze az Európai Unió Romániával kapcsolatos aggályait, amelyekre Victor Ponta e hét elején válaszolt.

{loadposition otp}Július 12-én ellentmondásos eseményre került sor: Románia berlini nagykövetét, Lazar Comănescut a német kormány bekérette, hogy tolmácsolja a német szövetségi kormány álláspontját a román kormány intézkedéseivel kapcsolatosan. A bukaresti diplomácia nyomban cáfolta a bekéretés hírét, kifejtve: a román diplomata a román Külügyminisztérium előzetes kérése alapján találkozott a német kancellár külpolitikai tanácsosával. A közlés azonban ellenkezik a berlini Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára, Michael Georg Link egyértelmű állításával, miszerint Comănescut igenis becitálta a német kormány.

Miért csak most?

A jelentős nyugati nyomásnak nyilvánvalóan nem kis szerepe volt abban, hogy Crin Antonescu ideiglenes államfő az Európai Bizottság elvárásával és az alkotmánybíróság döntésével összhangban kedden aláírta a népszavazás érvényességéhez a szavazópolgárok több mint 50 százalékos részvételét megkövetelő törvényt.
Az államfőhöz közelálló politikai megfigyelők, hírmagyarázók a szociálliberálisok meghátrálását – előrelépésnek nevezik, az Európai Uniós Románia javát szolgáló „szakaszgyőzelmeként" értékelik.

Az voltaképpen helyénvaló is lenne, hogy Brüsszel megpróbál rendet teremteni portáján, igyekszik betartani a renitenskedő új tagállamokkal – többnyire még törékeny demokráciákkal – a demokratikus játékszabályokat. Érthetetlen viszont, hogy – legalább is Románia esetében – miért nem volt ennyire kényes minderre a narancsvörös hatalom sokak szerint alkotmány- és jogsértő, demokráciaellenes, a jogállamiságot veszélyeztető intézkedéseinek esetén is.