Az IMAS közvélemény-kutató intézet elkészítette a decemberi, parlamenti választásokon a különféle pártokra szavazó választók robotképét.

A felmérés érdekes, mivel a jelenlegi kormánypárt, a Szociál-Liberális Szövetség két, egymástól ideológiailag távol álló pártból tevődik össze, a legfőbb ellenzéki tömörülés, a Szövetség a Jobboldali Romániáért pedig a korábbi kormányzó tömörülésből, a Demokrata Liberális Pártból illetve néhány zsebpártból áll.

Kormánypárti szavazók

A jelenlegi kormányzó Szociál-Liberális Szövetség a Szociáldemokrata Pártból és a Nemzeti Liberális Pártból alakult meg – utóbbi a Konzervatív Párttal szövetkezett.

Nagy általánosságban véve a szociáldemokratákkal voksolnának a hatvanadik évüket betöltött, líceumot végzett szavazók, akik zöme faluhelyen él és alacsony a jövedelme. A szociáldemokraták számára kedvező, hogy ez a korosztály rendszeresen eljár szavazni, sorukban a legkevesebb a távolmaradó.

A nemzeti liberálisokra viszont leginkább a harmincadik és negyvennegyedik életévük között levők mondanának igent. Legtöbbjük líceumot végzett, városon él, jövedelme pedig átlagosnak mondható.

Az IMAS közvélemény-kutató intézet felmérésnek alapján a Szociál-Liberális Szövetségre a választók 55 százaléka szavazna. Közülük valamivel több mint 16 százalék túllépett a hatvanadik évén. A szavazók nem sokkal több mint 14 százaléka egyébként a nemzeti liberálisokkal voksolók korosztályához tartozik, csaknem 13 százaléka a negyvenkilenc és ötvenkilenc év közöttiek közül kerül ki és 11,5 százalékát jelentik a fiatalabb, tizennyolc és huszonkilenc év között levők. Victor Ponta és Crin Antonescu. A líceumot végzettek szavazataira számíthatnak

A Szociál-Liberális Szövetség esetében a hatvan éven felüliek ugyan többnyire élnek szavazati jogukkal, gondot jelentenek azonban a harminc és negyvennégy év közöttiek, akik esetében nehéz lesz eldönteni, mekkora lesz majd a voksolási kedv.

A végzettség szempontjából a Szociál-Liberális Szövetség leginkább a líceumot vagy még annál is kevesebb osztályt végzettekre számíthat: ötvenöt százalékos szavazatuk közül csaknem 20 százalékot tesznek ki a líceumot elvégzettek, és több mint 13 százalékot a szakiskolát befejezők. A mindössze nyolc osztályt végzők részaránya meghaladja a 12 százalékot, és nem egészen 10 százalék azoknak a voksolóiknak a száma, akik felsőbb végzettséggel rendelkeznek. Utóbbiak azonban csaknem valamennyien a Nemzeti Liberális Párt szavazói közé tartoznak.

Ami lakóhelyüket illeti, ez esetben a szociáldemokraták csaknem teljes mértékben a falusi lakosok és a kisvárosiak támogatására számíthatnak, a nemzeti liberálisok pedig a közepes és nagyvárosi lakosság támogatását élvezik. A felmérésnek megfelelően a Szociál-Liberális Szövetségre leadandó szavazatok csaknem 24 százaléka faluhelyről illetve a kisvárosokból származik, voksolóik majdnem 9 százaléka a közepes és öt százaléka pedig a nagyvárosokban él.{loadposition otp}

Végül pedig a vagyoni helyzetet illetően, a szociáldemokraták a kisjövedelműek, a nemzeti liberálisok pedig az átlagos, illetve kisebb részt az átlagon felül keresők támogatását élvezik.

Ki mondana igent a demokrata liberálisokra

Az IMAS felmérésnek megfelelően a Demokrata Liberális Párt a szavazatok 17,8 százalékát szerezhetné meg. A legfiatalabb szavazók – a tizennyolc és huszonkilenc év közöttiek – nem egészen 5 százaléka szavazna rájuk, a harminc és negyvennégy év közötti voksolók 5,5, a negyvenkilenc és ötvenkilenc közöttiek csaknem 4, a hatvan év fölöttiek 3,8 százaléka adna rájuk a voksát. Gyakorlatilag a demokrata liberálisokra tehát a harminc és negyven év közöttiek mondanának igent, akik egyébként a nemzeti liberálisokra is szavaznának.Vasile Blaga, a "bulldog": a Demokrata Liberális Párt faluhelyen erősödött, városon veszített

Végzettség tekintetében a közvélemény-kutatás értelmében a demokrata liberálisok által elnyerhető 17,8 százalékos szavazatarány legnagyobb része, 7,5 százaléka, a líceumot kijárt, 4,5 fél százaléka pedig ipari iskolát végzettek közül kerül ki. A nyolc osztállyal rendelkezők részaránya majdnem 4 százalék, a felsőbb végzettségűeké pedig alig haladja meg a 2 százalékot.

A lakóhely szerint a demokrata liberálisok szavazatainak nagy része – 10,8 százaléka – városi, és 7 százaléka él faluhelyen. A városon lakók 3,8 százaléka kisvárosi, 2 százaléka közepes, 5 százaléka pedig a nagyobb városokból származik. Mindez azért érdekes, mert a Demokrata Liberális Párt mindeddig a nagyvárosiak szavazataira számíthatott. Miközben azonban kormányon volt, a párt megerősödött faluhelyen is, mindenekelőtt a szociáldemokraták által korábban megnyert polgármesteri hivatalok megszerzésével, a Szociál-Liberális Szövetség pedig rátette a kezét több nagyobb városra is.

A jövedelmek tekintetében a demokrata liberálisok szavazóinak nagy többsége a családtagonkénti 500-800 lej közötti jövedelem szintjén helyezkedik el.Kelemen Hunor és az RMDSZ számíthat román voksolókra is

Az RMDSZ román választókra is számíthat

Az IMAS felmérése értelmében az RMDSZ 5,4 százalékra számíthatna. Ezek a voksok nagyrészt kiegyenlítettek a korosztályok, a jövedelmek, a végzettség illetve a lakóhely szerint. A közvélemény-kutatásnak megfelelően az RMDSZ román választók szavazataira is számíthatna.

Dan Diaconescu Néppártja a szavazók 15,5 százalékának rokonszenvében bízhat. Legtöbb szavazója, 5,3 százalék, a hatvan éven felüliekhez tartozik, 4,1 százaléka a harminc és negyvennégy, 3,9 százaléka a negyvenöt és ötvenkilenc, és 2,7 százaléka a tizennyolc és huszonkilenc évesek korosztályát alkotja. A pártot támogatók mindössze 1,2 százaléka származik a felsővégzettségűek közül, 3,8 százalékuk az érettségivel, 4,3 százalékuk a szakmai középiskolával rendelkezőket képviseli, a legtöbben, 6,4 százalék, pedig mindössze nyolc osztályt végeztek.Dan Diaconescu Néppártja: faluhelyről, nyolc osztált végzettek - mindegy, csak jöjjenek!

Szavazóik zöme faluhelyről származik, részarányuk 7,5 százalék. A kisebb városokban élők 3,3, a közepes és nagyvárosokban lakók 2,7 illetve 2 százaléka tart Dan Diaconescuval. A Néppárt szavazóinak zöme az 500 lej alatti jövedelemmel rendelkező családokból kerül ki.